Gyakorlattal fejlesztettük készültségünket!

Polgári védelmi gyakorlatot tartottunk Hottón!

Minden településen az esetleges veszélyhelyzetekre való felkészülés érdekében kötelező polgári védelmi egységet alakítani. A Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Zala Megyei Védelmi Bizottság szakmai támogatása mellett Hottón november 17-én tartottunk polgári védelmi gyakorlatot. A kormány védelmi feladatokra biztosított keretéből a település a munkálatokra támogatást kapott, melyből Hottón két fő helyszínen végeztük el a legszükségesebb javításokat. A gyakorlatozók árkok újbóli kitisztítását, az utak, padkák rendbetételét végezték el, valamint a hottói patakon átvezető fahidat állították helyre.

Nem csak tervezési szinten, hanem életszerű gyakorlatokkal készülünk az esetleges veszélyhelyzetekre. Nagy ipari üzem nem található nálunk, így inkább a rendkívüli időjárás okozhat problémát. A nagy esőzésektől el tudnak dugulni a vízelvezető árkok, víz alá kerülhetnek területek. A november 12-i lakossági fórumon a lakosság tájékoztatást kapott a lehetséges veszélyhelyzetekről, majd a helyi polgári védelmi egység letette az esküt - emelte ki Vincze Ferenc polgármester, a helyi polgári védelem parancsnoka.

A helyi egység létszámát a település lélekszáma határozza meg. Hottón 364-en laknak, védelmi szempontból a két egymástól elkülönülő településrész, Hottó és Zalaszentmihályfa így egyformán kapott beosztottakat, felelősöket.

A munka reggel nyolc órakor a védelmi sziréna hangjára gyülekezővel indult, a parancs kihirdetése után mindenki a feladatának megfelelő területre vonult. A védelmi bizottság által biztosított összegből korábban már megvásároltuk a munkákhoz még szükséges faanyagot és szerszámokat. A gyakorlat alatt a Hottó külterületén található, esőzések által megviselt patak fahídját állítjuk helyre. Zalaszentmihályfán a faluba vezető hegyi horhos partján felgyülemlő víz sárral tömíti el a vízelvezetőket, átfolyókat, aminek kitisztítása szintén fontos feladat - ismertette a településvezető.

Hottón veszélyhelyzet esetén nincsenek hivatásos kárelhárító szervezetek, így azok megérkezéséig a lakosság magára van utalva. A gyakorlat a település fejlesztésén túl az egységek felkészültségét, a lakosság egymás iránti felelősségét is szolgálta, éles helyzetekben így összeszokottabb csoport segíti a települést.