Részletek

Megjelent: 2012. október 08.

HOTTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

15/2012. (X.04. ) önkormányzati rendelete

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

 

 

 

Hottó Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés e)

pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében,

valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

51. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli

el:

1. Általános rendelkezések

1. §

 

(1) Tiltott, közösségellenes magatartás az a szabálysértésnek vagy bűncselekménynek

nem minősülő helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás,

amelyet e rendelet tiltott, közösségellenes magatartásnak minősít.

(2) A rendeletben foglaltak betartását a Körjegyzőség erre feljogosított ügyintézője ellenőrzi.

(3) A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá

bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést

szóban vagy írásban bármely személy megteheti. A szóban tett bejelentést

jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást

megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartás helyének és idejének,

továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével.

Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a

bejelentéshez.

(5) A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben

közigazgatási hatósági eljárás a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás

észlelésétől számított 30 napon belül indítható meg. Ezt követően a tiltott,

kirívóan közösségellenes magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.

 

2. §

 

Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás lefolytatása a

körjegyző hatáskörébe tartozik.

 

3. §

 

(1) Az e rendeletben meghatározott tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás

elkövetőjével szemben ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő

közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál

figyelembe kell venni

a) a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás súlyát és a felróhatóság

mértékét, és

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az

erre vonatkozó tájékoztatásra önként igazolja.

 

2. Községi jelképek használatával összefüggő magatartások

 

4. §

 

Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki a község jelképeit, zászlaját vagy

a község nevét

a) engedély nélkül felhasználja,

b) annak használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket megszegi,

c) a község közösségét sértő módon használja.

 

3. Házszám és utcanévtábla elhelyezésével kapcsolatos magatartások

 

5. §

 

Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki

a) az utcanévtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza,

b) a kihelyezett közterületi névtáblát megrongálja, szövegét megváltoztatja vagy

olvashatatlanná teszi, a kezelő hozzájárulása nélkül azt eltávolítja,

c) házszámtábla kihelyezését, pótlását az erre vonatkozó felszólítás

kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg.

 

4. Védett helyi értékek védelmével kapcsolatos előírások

 

6. §

 

Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki

a) védett helyi értéket megsemmisít,

b) védett helyi értéket megrongál,

c) védett helyi értéket rendeltetéstől eltérően használ,

d) az azzal összefüggésben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül

végez, vagy

e) a védett helyi érték megjelölést eltávolít.

 

5. Állattartás

 

7. §

 

(1) Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el az az állattartó, aki

a) úgy tart állatot, hogy veszélyezteti az állat, vagy ember életét, testi épségét,

egészségét,

b) nem biztosítja az állat oly módon történő tartását, hogy az a környező

ingatlanokra ne tudjon átjutni,

c) úgy tartja állatát, hogy a több lakásos lakóépületek közös használatú

helyiségeit szennyezi,

d) nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét.

(2) Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki

a) engedély nélkül macska- és ebtenyésztéssel foglalkozik, valamint engedély

nélkül vadállatot tart,

b) kutyát többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben

póráz nélkül vezeti,

c) nem gondoskodik arról, hogy a kutyája sem más állatot, sem embert

harapásával ne veszélyeztethessen.

(3) Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki kutyát –a vakvezető,

mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi és jelzőkutyák kivételével–

a) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, vagy

b) oktatási és terápiás cél nélkül oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális

létesítmény területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, diákszállásra,

munkásszállásra,

bevisz.

 

8. §

 

Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg az az ebtartó, aki

a) a három hónapos kort betöltött ebet harminc napon belül, azt követően 6

hónapon belül, valamint a második oltást követően évente veszettség elleni

védőoltás beadásáról nem gondoskodik,

b) 2013. január 1-je után született kutyája tartós, biztonságos, egyedi azonosítóval

(a továbbiakban: mikrochip) történő ellátásáról három hónapos életkorának

betöltése után nem gondoskodik,

c) 2013. január 1-je előtt született kutyája mikrochippel történő ellátásáról a 2013.

év során esedékes veszettség elleni védőoltás során nem gondoskodik.

 

9. §

 

Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg az a haszonállattartó, aki nem

gondoskodik

a) a trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a

trágyalé kifolyásának megakadályozásáról, valamint a trágya- és

trágyalégyűjtő szükség szerinti kiürítéséről,

b) a keletkező trágya, trágyalé vagy hígtrágya ártalommentes gyűjtéséről,

tárolásáról és felhasználásáról,

c) almos trágyát ingatlanon való fedett tárolásáról,

d) az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti tiltott

állattartási övezetben haszonállatot tart,

e) az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezése során nem tartja

be az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt

védőtávolságokat.

 

6. Közterületek használata

 

10. §

 

Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el, aki a közterületet a közterület

használatáról szóló  önkormányzati rendelet szabályaitól eltérő

módon, annak előírásainak megszegésével használja vagy veszi igénybe.

7. A közterületek tisztántartásával összefüggő magatartások

 

11. §

 

(1) Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el az az ingatlantulajdonos,

aki nem gondoskodik

a) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv,

valamint ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület  gondozásáról, tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és

más hulladék eltávolításáról, a pollen allergiát okozó növények

gyommentesítéséről,

b) az ingatlana előtti járdaszakasz hó-eltakarításáról, síkosság-mentesítéséről.

(2) Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el a szórakozóhelyek,

vendéglátó ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek, és más árusítóhelyek

üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz tisztántartásáról, a

hó- és síkosság-mentesítéséről, a zárás előtt a szemét összetakarításáról.

(3) Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el a tulajdonos, ha a

lomtalanításra meghirdetett időpontban a hulladékot úgy helyezi el, hogy az a

jármű és gyalogos forgalmat zavarja, a zöldterületeket és a növényzetet károsítja,

továbbá baleset-, vagy károkozás veszélyének előidézésével jár.

 

12. §

 

Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki a közterületeken elhelyezett, a

szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigetek edényzetébe bele nem való

hulladékot beletesz.

 

 

8. A helyi környezet védelme

 

13. §

 

Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki a környezetvédelem helyi

szabályairól szóló  önkormányzati rendelet alapján

a) a kerti hulladékok nyílt téri égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi,

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályokat

megszegi,

c) a porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályokat megszegi,

d) közterületi rendezvényen engedély nélkül működtet zajforrást,

e) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajjal járó tevékenység

végzésére vonatkozó szabályokat megszegi,

f) az egyéb belterületi ingatlanokon alkalmazandó zajvédelmi szabályokat

megszegi,

g) a hangosító berendezések működtetésére vonatkozó szabályokat megszegi,

h) az építési, bontási, szerelési, kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatos

zajvédelmi előírásokat megszegi.

 

 

 

 

9. Temetők rendjének megsértése

 

14. §

 

Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el, aki

a) engedély nélkül, temetőként ki nem jelölt területen halottat eltemet;

b) a temetőben a temetési hely gazdálkodás szabályait megszegi;

c) a temető nyitvatartási rendjére, továbbá a sírok (urnafülkék) díszítésére nem

szolgáló tárgyak temetőbe való bevitelére, illetve elhelyezésére vonatkozó

előírásokat megszegi;

d) olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató

közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy

gátolja;

e) a temető területére vonatkozó gépkocsival történő behajtás szabályait

megszegi;

f) a temetőbe – a vakvezető kutya kivételével – állatot visz be;

g) a sírt, síremléket vagy a temetőben lévő egyéb tárgyat, illetve növényzetet

megrongálja, beszennyezi, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat

jogtalanul eltávolítja, vagy nem a sírhelyhez tartozó tárgyat helyez el;

h) a síremlék felállításakor, felújításakor keletkezett sírkőmaradványok

elszállítására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget;

i) 1,5 m-nél magasabbra növő fákat, bokrokat ültet ki;

j) a síremléket nem a rendeletben előírt szabályok betartásával építette meg;

k) a megváltott temetési helyen túlterjeszkedő szegélykőt, síremléket, sírboltot

vagy sírjelet az üzemeltető felszólítása ellenére a megváltott temetési helyen

túlterjeszkedve helyezi el;

l) a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról a

felhívás ellenére sem intézkedik.

 

10. Lakcímbejelentés szabályainak megsértése

 

15. §

 

Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el, aki beköltözés vagy kiköltözés

után három munkanapon belül lakóhelyének, valamint tartózkodási helyének címét

a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából nem jelenti be.

 

11. A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezése

 

16. §

 

(1) Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki reklámhordozót közterülethasználati megállapodás nélkül létesít.

(2) Aki reklámhordozót köztéri szobron, emlékművön,

közterületen álló fán, utcai berendezési tárgyon, épületek falain, kerítésein és

kapuin reklámhordozót – kivéve a közterület-kezelője által engedélyezett

hirdetőtáblát – helyez el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.

 

 

17. §

 

Aki az idejét múlt hirdetményt 15 napon, választási plakátot a szavazást követő 30

napon belül nem távolítja el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.

 

12. A kereskedelmi tevékenységek, valamint a kereskedelmet kiszolgáló

szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos szabályok megsértése

 

18. §

 

Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el, aki

a) a kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató

tevékenységekre, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási

tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásokat megsérti.

b) az üzlet nyitvatartási idejéről az abban bekövetkezett változásokról a

kereskedelmi hatóságot, valamint a vásárlókat nem tájékoztatja.

 

13. Települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő magatartások

 

19. §

 

(1) Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki

a) a kötelező települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem

veszi igénybe,

b) a szemétgyűjtő edénybe folyékony, mérgező, környezetszennyező, robbanó

anyagot vagy egyéb olyan anyagot helyez el, amely veszélyezteti az

elszállítással foglalkozók vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét,

c) nem gondoskodik a szemétgyűjtő edény és környéke tisztántartásáról,

d) a kötelező közszolgáltatás szünetelése érdekében valótlan bejelentést tesz,

e) a kötelező közszolgáltatás díjának mérséklése érdekében kérelmében valótlan

adatokat tüntet fel.

(2) Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki szennyvizet, eldugulás vagy

rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz lefolyó utcai aknába, vagy

a csapadékelvezető árokba önt.

 

14. Fás szárú növények védelmével kapcsolatos magatartások

 

20. §

 

(1) Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el, aki

     a) a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

          hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág;

      b) a fákat, bokrokat, cserjéket letördeli, csonkítja, beszennyezi, a telepített

          virágágyások növényeit leszedi, letépi vagy a tönkreteszi.

(2) Aki a játszóteret meg nem engedett módon vagy nem játék céljára használja,

tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.

 

 

 

 

15. Záró rendelkezések

 

22. §

 

(1) E rendelet 2012. október 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést

követően elkövetett tiltott, kirívóan közösségellenes magatartások esetén kell

alkalmazni.

 

 

Hottó, 2012. szeptember 28.

 

 

                             Vincze Ferenc                        Gothárdné Baumgartner Anikó

                               polgármester                                            körjegyző

 

 

 

A rendelet kihirdetve: 2012. október 04. napján.

 

 

                                                                              Gothárdné Baumgartner Anikó

                                                                                                 körjegyző

 

Részletek

Megjelent: 2012. szeptember 13.

HOTTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

 

 

 

 

 

13/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012. (II.10.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

 

 

1. §

 

(1) A 2012. január 1. és június 30. között pótelőirányzatként biztosított állami támogatások előirányzatának változása miatt az alaprendelet 3. § (1) bekezdésében megállapított

 

 

 

kiadási főösszegét	2.169 E Ft-tal
bevételi főösszegét	2.169 E Ft-tal

 

 

 

módosítja és az önkormányzat 2012. évi

 

 

 

módosított kiadási főösszegét	35.269 E Ft-ban
módosított bevételi főösszegét	35.269 E Ft-ban
a hiány összegét	0 E Ft-ban

 

 

 

állapítja meg.

 

(2) A kiadási főösszegen belül a módosított kiemelt előirányzatokat

 

1.369 E Ft	Személyi juttatások
0 E Ft	Munkaadókat terhelő járulékok
0 E Ft	Dologi kiadások
0 E Ft	Működési célú pénzeszköz átadások
0 E Ft	Társadalom- és szociálpolitikai juttatások
0 E Ft	Kamatkiadások
800 E Ft	Intézményi beruházási kiadások

 

jogcímenkénti megoszlásban változtatja meg.

 

2. §

 

Az önkormányzat módosítás utáni előirányzatát a 1-5 sz. mellékletek tartalmazzák.

 

 

3. §

 

(1) Ez a rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

 

 

 

Hottó: 2012. szeptember 7.

 

 

...........................................	...........................................
Gothárdné Baumgartner Anikó	Vincze Ferenc
körjegyző	polgármester

 

 

 

 

Záradék:

 

 

 

A rendelet kihirdetve: 2012. szeptember 14.

 

 

 

...........................................
Gothárdné Baumgartner Anikó
körjegyző

 

Részletek

Megjelent: 2012. október 08.

Hottó Község Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2005. (VI.15.) önkormányzati rendelete

Az állattartás helyi szabályairól

 

(egységes szerkezetben a 9/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelet és 14/2012. (X.04.) módosításaival)

 

 

 

 

Hottó Község Önkormányzati Képviselő-testülete az állattartás helyi szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

 

 

Bevezető rendelkezések

 

1.§

 

A rendelet célja, hogy szabályozza a község területén az állattartást, meghatározza az állattartók jogait és kötelességeit.

 

 

Általános rendelkezések

 

2.§

 

/1/ A rendelet hatálya Hottó község közigazgatási területére terjed ki.

 

/2/ A település területén állatot tartani a közegészségügyi, építési és természetvédelmi szabályok betartása mellett, a rendeletben írt korlátozásokkal lehet.

 

/3/ Az állattartó a tulajdonában lévő állatok elhelyezéséről, táplálásáról és egészségvédelméről úgy köteles gondoskodni, hogy az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek, továbbá az állatok egészségét nem veszélyeztetheti. Olyan tartástechnológiát kell alkalmazni, mely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben tartását lehetővé teszi, és biztosítja, hogy az állati termékek közvetlen emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer előállítására alkalmas legyen.

 

3.§

 

/1/ A rendeletet természetes és jogi személyek állattartására egyaránt alkalmazni kell.

 

/2/ A rendelet szabályai nem vonatkoznak az egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra.

 

 

 

 

4.§

 

/1/ E rendelet alkalmazása szempontjából:

• az egy ingatlanon állattenyésztéssel foglalkozók,
• a közös háztartásban élők

egy állattartónak minősülnek.

 

/2/ E rendelet alkalmazása szempontjából:

a./ nagyhaszonállat: a szarvasmarha, ló, öszvér, szamár,

b./ kishaszonállat: a sertés, kecske, juh, nutria, ezüstróka, s más szőrmeállat,

c./ kisállat: a baromfi, díszbaromfi, posta-, sport-, és haszongalamb, házinyúl, bárány, liba, kacsa, pulyka,

d./ kedvtelésből tartott állat: a díszhal, éneklő-, és díszmadár, aranyhörcsög, tengerimalac, kutya, macska,

       e./ egyéb állatok: éti csiga, humuszgiliszta, selyemhernyó, méh,

       f./  egzotikus-, és vadállatok /tartásuk engedélyhez kötött/.

 

5.§

 

Az állattartó köteles

 

a./ állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni,

b./ jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány nyilvántartást vezetni, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét az általa tartott állatok fajáról, létszámáról, illetve az állományváltozásáról folyamatosan  tájékoztatni,

c./ állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségére gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani,

d./ állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettség mértékéig közreműködni,

e./ az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenti, és az állatot vizsgálatra bemutatni,

f./ a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni,

g./ az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű melléktermékek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni,

h./ az állategészségügyi hatóságot az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni.

 

 

 

 

 

 

 

6.§

 

A települési önkormányzat állategészségügyi feladatai

 

 

/1/ A települési önkormányzat kötelező feladataként gondoskodik:

a./ az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b./ a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy

betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c./ az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és

           összeírás alapján.

 

/2/ A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén a hatósági intézkedések megtétele.

 

7.§

 

Állattartásra alkalmas terület meghatározása

 

/1/ Állattartás szempontjából a község a következő övezetekre oszlik:

1./ Hottó község belterülete

2./ Hottó község külterülete.

 

/2/ Az 1./ övezetben háztáji állattartás engedélyezett. Az ezt meghaladó mennyiségű állat tartásához a körjegyzőség engedélye szükséges.

 

/3/ A 2./ övezetben kis-, és nagyüzemi állattartást is lehet folytatni.

 

8.§

 

/1/ A település belterületén egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására és feldolgozására, forgalmazására és fogyasztására szolgáló építménytől 50 méteres távolságon belül állatot tartani tilos.

 

/2/ Amennyiben a fenti intézmények, építmények 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakvéleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.

 

9.§

 

/1/ A település belterületén a 4.§. /2/ bekezdésében írt állatok közül  a következők tarthatók:

a./ nagyhaszonállat,

b./ kishaszonállat,

c./ kisállat,

d./ kedvtelésből tartott állat,

e./ egyéb állatok.

 

/2/ A település külterületén a 4.§. /2/ bekezdésében írt állatok tarthatók.

 

/3/ Az állatok tartására szolgáló épületekben jelen rendelet előírásai szerinti állatlétszám tartható:

 

Ennek megfelelően az állatok férő helyisége a következő:

a./ Csibe mélyalmon nyolc hetes korig: 18-20 db/m2,

b./ Tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m2,

c./ Kocaellető:     6 m2/db,

d./ Hízó: 2 m2/db,

e./ Tehén kötetlen tartásban: 6 m2/db,

f./ Növendék szarvasmarha lekötve: 4 m2/db,

g./ Növendék kötetlen tartásban: 5-6 m2/db,

h./ Borjú közös rekeszben: 3 m2/db.

 

10.§

 

Hatályon kívül helyezve.

 

11. §

 

 

Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésével kapcsolatos követelmények

 

/1/ Az állattartás céljára szolgáló épület létesítése, a meglévő bővítése, átalakítása építési engedély köteles.

 

/2/ Állatot e rendeletben megengedett területen a /3/-/5/ bekezdésben meghatározottak kivételével csak a lakóépület toldalékaként épített épületrészbe, vagy erre a célra létesített melléképületben /ól, istálló, ketrec/ tartható az előírt védőtávolságok betartásával.

 

/3/ Baromfi és díszbaromfi a lakóépülethez tartozó udvarban, kertben egyaránt tartható.

 

/4/ Galamb a lakóépületen belül a padlástér erre elkülönített helyén is tartható.

 

/5/ Kedvtelésből tartott kisállat lakásban is tartható.

 

/6/ Méhek a község belterületén gyermekintézmények telekhatárától számított 150 méteren túl tarthatók a 15/1969. /IX.06./ MÉM számú rendelet előírásának megfelelően.

 

12.§

 

/1/ Saját szükségletre történő állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről a betartandó védőtávolságok-, egészségügyi és állategészségügyi szabályok:

a./ belterületen lévő lakótelken kisállat ólja, ketrece, zárt kifutója, trágya és  trágyalé tárolója a lakóépülettől és ásott kúttól 15 méter, fúrt kúttól 5 méter, csatlakozó vízvezetéktől 2 méter, vízvezetéki kerti csaptól 3 méter távolságra helyezhető el.

b./ belterületen lévő lakótelken kis-, és nagyhaszonállat ólja, ketrece, zárt kifutója, trágya és trágyalé tárolója lakóépülettől és ásott kúttól 15 méter, fúrt kúttól 5 méter, csatlakozó vízvezetéktől 2 méter, vízvezetéki kerti csaptól 3 méter távolságra helyezhető el.

c./ külterületi földrészleten kisállat ólja és nagyállat állattartó épülete, zárt kifutója, trágya és trágyalé tárolója a szomszédos és a saját gazdasági épülettől, vagy lakóépülettől és ásott kúttól 15 méter, telekhatártól 3 méter, fúrt kúttól 5 méter távolságra helyezhető el.

 

/2/ Kisüzemi szintű állattartásra szolgáló építmények elhelyezésénél az /1/ bekezdésben foglalt védőtávolságok tartandók be azzal, hogy lakóépülettől való távolságnak minimum 50 méternek kell lennie.

 

/3/ Közcélú felhasználást biztosító kutak esetén a védőtávolságok fúrt kútnál 10 méter, ásott kútnál 50 méter betartása kötelező.

 

/4/ Nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására és fogyasztására szolgáló építmény telkének határától 50 méteres távolságon belül állattartásra szolgáló építményt elhelyezni tilos.

 

 

 

/5/ Külterületi földrészleten a meghatározott védőtávolságok betartása mellett az állattartásra szolgáló melléképület létesítésének további feltételei:

a./ állattartó épület csak akkor építhető, ha a külterületi ingatlan legalább 1500 m2 nagyságú és 10 méter széles,

b./ a földrészlet beépítettsége a tervezett, illetve építhető fő-, és melléképületekkel együtt sem haladhatja meg a 3 %-ot,

c./ a melléképület alapterülete 30 m2-nél akkor sem lehet nagyobb, ha a beépítési százalék ezt lehetővé tenné,

d./ a földrészlet minden időszakban járható úton megközelíthető legyen.

 

/6/ Az állattartó épületekre üzembe helyezésüket megelőzően használatbavételi engedélyt kell kérni.

 

/7/ A megépült engedélyezett épületek műszaki átadására építtetőnek kell a hatóságokat és a szakhatóságokat összehívni /Állategészségügy, ÁNTSZ Városi Intézete, Tűzoltóparancsnokság, I. fokú építési hatóság/.

 

 

13.§

 

 

/1/ Kis-, és nagyüzemi állattartás csak külterületen folytatható. Az erre a célra szolgáló építményt e rendeletben, az Országos Építésügyi Szabályzatban, valamint a rendezési   tervben foglaltak figyelembevételével helyezhetők el.

 

 

14.§

 

Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezethygiénés

követelmények

 

 

/1/ Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni.

Naponta legalább   egyszer, de szükség szerint többször is kell takarítani, azok rendszeres   fertőtlenítéséről és az ott található kártékony állatok, rovarok irtásával gondoskodni kell.

 

/2/ A bűzös gázok áramlását természetes,  vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba kell terelni. Lehetséges továbbá fásítás, bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére megfelelő szerek keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmányok fedett állapotban történő tárolása.

 

/3/ A trágyát szivárgásmentes trágyagyűjtőben kell tárolni, úgy, hogy onnan trágyalé ki ne folyhasson. A trágyatelepnek vízhatlan aljzatúnak és oldalfalúnak kell lennie, vagy a trágyatelep körül peremtöltést és árkot kell létesíteni.

 

 

 

/4/ A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőt kell létesíteni. A trágyagyűjtőt és az állatok elhelyezésére szolgáló melléképületeket zárt csatornával kell összekötni. A trágyalét-, és a trágyagyűjtőt szükség szerint, de évente legalább egyszer ki kell üríteni.

 

 

15.§

 

 

/1/ Az állattartó az állat fertőző megbetegedését, annak gyanúját, vagy ilyen körülmény között történt elhullását köteles az állatorvosnak bejelenteni és az állatorvos intézkedését maradéktalanul végrehajtani.

 

/2/ Az elhullott állat elhelyezéséről haladéktalanul gondoskodni kell. Elszállításáig zárt göngyölegben, műanyag zsákban kell az állatot tartani.

 

 

16.§

 

Az ebtartás szabályai

 

 

/1/ Harapós, támadó természetű  kutyát megkötve, vagy zártan kell tartani és a lakóház bejáratán, vagy kerítés kapuján jól látható helyen a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

 

/2/ A veszélyes és veszélyesnek minősített eb  tartása a 35/1997. /II.26./ Korm. rendelet előírása alapján engedélyhez kötött.

 

/3/ Az ebekre vonatkozó számbeli korlátozás szerint lakóházanként 2 db eb tartható.

 

/4/ Kutyát utcán, parkban csak pórázon, harapós és támadó természetű kutyát szájkosárral is ellátva kell vezetni.

 

/5/ Óvodába, élelmiszer és vendéglátó üzletekbe, boltokba, szórakozó helyekre, egészségügyi intézményekbe kutyát még pórázon sem szabad vinni.

 

/6/ Az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott és arra alkalmas személy ügyelni köteles arra, hogy a gyalogjárdát, parkokat, köztereket be ne szennyezze, a parkosított területeket ne rongálja a kutya.

Az eb által e területeken keletkezett szennyeződés azonnali eltávolításáról a kutya tulajdonosa, illetőleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.

 

/7/ Az eb tulajdonosa a kutyát saját , bérelt területén zárt udvarban úgy köteles tartani, hogy a lakótársak és a szomszédok nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

 

/8/ A község belterületén a kutya felügyelet nélkül nem bocsátható utcára.

/9/ A tulajdonos köteles a kutyát 3 hónapos kor betöltése után évente veszettség ellen be-

oltani.

 

/10/ Eb tenyészetet –három vagy annál több kutyából állót – létrehozni csak külterületen és a szomszédok előzetes írásbeli hozzájárulásával, valamint a 12. §. /2/ bekezdésében foglalt épület elhelyezési követelményeknek megfelelően lehet.

 

 

17.§

 

Vegyes rendelkezések

 

/1/ A köz-, és állategészségügyi, és építészeti előírások és a jelen rendeletben foglaltaknak be nem tartása esetén a kiadott állattartási engedély visszavonható, illetve az állattartás bárhol megtiltható.

 

/2/ Az állattartás megtiltásáról az állatorvos és az illetékes szakhatóságok véleményét figyelembe véve a körjegyző dönt.

 

/3/ Az elhullott állatok tetemének a hulla megsemmisítő helyre történő elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni. Igénybe vehető nagyobb testű állatok elhullása, vagy nagyobb mértékű elhullás esetén az ATEV Sárvári üzeme.

 

/4/ Az állatot kínozni, éheztetni, félelemben tartani és elhagyni tilos.

 

 

18.§

 

Szabálysértési rendelkezések

 

Hatályon kívül helyezve.

 

 

Z ÁR Ó    R E N D E L K E Z É S E K

 

 

Ezen rendelet a kihirdetés napján , a 18.§ 2012. június 12. napján, 10. § 2012.október 1-jén lép hatályba.

 

 

Hottó, 2005. június 14.

 

 

 

                 Vincze Ferenc                                  Gothárdné Baumgartner Anikó

                  polgármester                                                    körjegyző

 

 

Záradék:

Ezen rendelet 2005. június 15. napján kihirdetésre került.

 

                                                                              Gothárdné Baumgartner Anikó

                                                                                         körjegyző

Részletek

Megjelent: 2012. július 24.

Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

12/2012. (VII.25.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

 

Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban új Ötv.) 106-110.§-ában foglaltak végrehajtására, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 18.§ (1) bekezdésére, az alábbi rendeletet alkotja:

 

A rendelet hatálya

1.§

 

A rendelet hatálya Hottó Községi Önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.

 

Az önkormányzat vagyona

2.§

 

Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

 

A törzsvagyon

3.§

 

(1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvánítani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképes vagyontárgyai:

 

     a) a helyi közutak és műtárgyaik,

     b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.

(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:

    a) földutak,

    b) a járdák, az árkok,

    c) a temető,

    d) a játszótér, egyéb közterületek,

    e) továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendeletében

        forgalomképtelennek nyilvánít.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5.§ (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

(6) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitelfedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.

 

4.§

 

(1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

     a) a közművek és középületek,

     b) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete és a

         használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,

    c) ravatalozó épülete és a temetkezéshez szükséges ingó dolgok,

    d) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Az üzleti vagyon

5.§

 

(1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3.§ (5) bekezdésében és 4.§ (1) bekezdésében szabályozott – körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

 

A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok

6.§

 

(1) A Községi Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A képviselő-testület a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter).

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a körjegyző megbízásából a pénzügyi vezető gondoskodik.

 

7.§

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület elé.

(2) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 5 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(3) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona – az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(4) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, további önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet, kivéve, ha az ingyenes átruházás, vagy követelés fejében munkahelyteremtő beruházás valósul meg.

(5) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

(6) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – a jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

 

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

8.§

(1) A képviselő-testület rendelkezik a 4.§-ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára.

(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Körjegyzőség.

(4) A tulajdonosi jogok közül a kezelő jogosult a vagyontárgyak birtoklására hasznainak szedésére, birtokvédelemre.

(5) A bérbeadás útján történő hasznosítás az alapfeladatok ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet.

9.§

Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő  hasznosításáról a képviselő-testület rendelkezik.

 

Az üzleti vagyon hasznosítása

10.§

(1)  A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint az önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról,használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint történik.

(3) Az építési telkek értékesítésének feltételeit a képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. Az elidegenítésről a telekigénylők számára igény bejelentési sorrendben megbízott ügyvéd közreműködésével a képviselő-testület nevében a polgármester gondoskodik.

 

11.§

 

(1) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával költségvetése és szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat.

 

A vagyontárgyak minősítése

12.§

 

(1) A képviselő-testület dönt:

     a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,

     b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé

         nyilvánítani

     c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy

        üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szem-

        pontjából már nem szükséges és azt sem az Ötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönt a minősítésről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

 

 

 

 

Záró és értelmező rendelkezések

13.§.

(1) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása, vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és a használatba adás.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, valamint a közbeszerzés helyi szabályairól szóló 1/2005. (II.09.) önkormányzati rendelete.

 

Hottó, 2012. július 20.

 

 

 

 

               Vincze Ferenc                                                        Gothárdné Baumgartner Anikó

               polgármester                                                                      körjegyző

 

 

ZÁRADÉK:

 

A rendelet kihirdetve: 2012. július 25. napján.

 

 

                                                                                               Gothárdné Baumgartner Anikó

                                                                                                                körjegyző