Részletek

Megjelent: 2013. június 11.

Hottó község Önkormányzati Képviselő-testületének
9/2013. (V.30.) számú rendelete

az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Hottó Község Önkormányzati Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja, alapelvei

                                                                                                                                                                                     1. §       

(1)     A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályo­zá­si kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tar­to­zó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az el­já­rás és az ellenőrzés rendjét.

(2)     Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gon­doskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egész­ségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerő­ből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tő­lük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élet­hely­zet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kö­telesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3)     A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, to­vábbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együtt­mű­ködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kez­de­ményezni.

A rendelet hatálya

2. §

(1)   Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya az Sztv 3.§-ában foglalt személyekre terjed ki

(2)   Az önkormányzat köteles hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül eseti átmeneti segélyt, étkeztetést illetve szállást biztosítani az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyeknek, ide értve az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakon kívül az európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárait is, ha az ellátás biztosítása életük, testi épségük megóvásához nélkülözhetetlen.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. §

(1)         E rendeletet az Sztv-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm rendelettel (továbbiakban Szvhr) Korm. rendelettel továbbá az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó el­lá­tások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2)         Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében - ha a rendelet eltérően nem sza­bá­lyoz - az Önkormányzat Képviselő-testülete jár el.

(3)         Továbbá e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott, Támasz Alapszolgáltatási Intézmény létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén.

a)      A polgármester dönt: a temetési se­gély­ről (29.§.), a köztemetésről (32.§.), az eseti segélyekről (26.§).. A polgármester átruházott hatáskörében hozott döntéseiről a Kép­vise­lő­tes­tület soron kö­vet­ke­ző ülésén beszámol a Képviselő-testületnek.

b)      TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője állapítja meg az étkeztetésre, a házi segítségnyújtásra, a családsegítésre, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra és a nappali ellátásra való jogosultságot.

c)      A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete dönt a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás iránti kérelmekről.

(4)         Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(5)         A polgármester határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Kép­vi­se­lő­-tes­tülethez lehet fellebbezni, amelyet a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban Hivatal) kell benyújtani. A pol­gár­mes­ter a fellebbezést - ha az alapján a határozatát nem vonja vissza, vagy nem módosítja - a szük­séges iratok csatolásával a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

(6)         A Képviselő-testület másodfokú döntéséről - a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályainak megfelelően - ha­tá­ro­zat­tal kell a kérelmezőt értesíteni.

                                                                                                                                                                                      4. §       

(1)   Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az e rendeletben szabályozott, ellátás iránti kérelmeket az Szvhr 1/A §-ban írt helyen lehet előterjeszteni. Az ügyintézés elektronikus úton nem gyakorolható. A kérelmeket az egyes szociális ellátásokra vonatkozó feltételek megvizsgálása után döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri a Hivatal.

(2)   Az alapszolgáltatás biztosítása a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény útján történik, az alapszolgáltatás iránti kérelmet az „alapszolgáltatási intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni

(3)   A Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői, eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékozta­tást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglal­takra.

(4)     Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra len­ne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hív­ni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

                                                                                                                                                                                      5. §       

(1)   Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2)    Az Szvhr által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni.

(3)   A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező a jövedelmekről köteles nyilatkozni

1. az aktív korúak ellátása, az (méltányossági) ápolási díj, a (méltányossági) közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,
2. az ápolási díj, az átmeneti, eseti és folyamatos segély, a kamatmentes kölcsön esetében e rendelet 1. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozat formanyomtatványon

saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszakra vonatkozó igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(4)   Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a ki­fizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat meg­a­lapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb.

Amennyiben a kérelmező vagy vele közös háztartásban élő családtagja nem alkalmazott (pl.: fő­állású egyéni vagy társas vállalkozó, szabad foglalkozású stb.), akkor a jövedelmüket az APEH által kiadott igazolással kötelesek igazolni. Ha az igazolt jövedelem - a kérelem el­bí­rá­lásakor érvényes - kötelező legkisebb munkabér összegét nem éri el, akkor a kötelező leg­ki­­sebb munkabér összegét kell jövedelemként figyelembe venni.

(5)   Ha a fentiekben meghatározott időszakok jövedelmi viszonyairól szóló igazolások nem tük­rözik reálisan a kérelmező és családja anyagi helyzetét, a jövedelemszámításnál irányadó i­dő­szakként rövidebb idő is elfogadható, illetőleg kérhető.

(6)     A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a)      az aktív korúak ellátása igénylése setén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,

b)      egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

(7)   Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(8)   Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a ké­relmező a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, a­melyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyze­tében nem tör­tént a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(9)   Amennyiben az Szt., és végrehajtási rendeletei másként nem rendelkeznek és a rendszeres pénzellátás, családi pótlék, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(10)         A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.”

(11)         Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelmekről szóló igazolásban foglaltakat vitatja, az ügyfél köteles a megállapítás alapjául szolgáló döntésről, nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén a tárgyév január elsején érvényes ellátások összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást, illetve annak másolatát benyújtani, vagy felhatalmazást adni annak beszerzésére.

(12)         Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (6) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(13)         A (11) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, fűtés költségek, telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.”

(14)         Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások: szociálisan rászorulók ápolási díja, átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, szociálisan rászorulók közgyógyellátása.

                                                                                                                                                                                      6. §       

(1)   A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának és az igénylő szociális körülményeinek megállapítása érdekében indokolt esetben a döntéshozatal megelőzően környezettanulmányt kell végezni. Amennyiben a környezettanulmány megál­lapításai vagy az önkormányzat hivatalos tudomása szerint a kérelmező életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, akkor vizsgálni kell a kérelmező és vele közös háztartásban élők vagyoni viszonyait is.

(2)   Ha az elbírálásra jogosult szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja

a)      ingatlan esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ingatlan fekvése   szerint illetékes Regionális Igazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,

b)      vagyoni értékű jog esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésével,

c)      egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával

(3)   A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint kör­nyezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről - amennyiben az indokolt - az önkormányzat a Hivatal köz­tisztviselője, védőnő, gyer­mekjóléti szolgálat, szociális gondozó útján gondoskodik.

(4)   Nem kell környezettanulmányt készíteni temetési segély, hulladékdíj támogatás, köztemetés ügyében indult eljárásokban.

                                                                                                                                                                                      7. §       

(1)   A pénzbeli ellátások kifizetése határozat alapján a Hivatal feladata.

(2)   A pénzbeli szociális ellátások elszámolása a 62/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet előírásai szerint történik.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

                                                                                                                                                                                      8. §       

(1)   Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben ak­kor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy csa­ládja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szo­rulna.

(2)   Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülélő esetén a nyugdíjminimum összegének két és félszeresét, egyéb esetben kétszeresét nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkeznek

(3)   Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama a­zonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

                                                                                                                                                                                      9. §       

(1)   Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások;

b) Természetben nyújtott szociális ellátások nyújtásával, valamint

c) Szociális alapszolgáltatások megszervezésével valósítja meg.

II. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

                                                                                                                                                                                    10. §     

(1)         Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell – figyelemmel e rendelet 5. § (7) bekezdésére – Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

                                                                                                                                                                                    11. §     

(1)   A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt – köteles együttműködni

a)       az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézménnyel.

b)      az önkormányzattal.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a)      az (1) bekezdés a) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében

 -    az önkormányzat által közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát az Alapszolgáltatási  intézményegységnél,

 -   a beilleszkedési programról írásban megállapodik,

 -   teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

b)     az (1) bekezdés b) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló eljárásban nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének határidőre eleget tesz.

(3)         A beilleszkedést segítő program különösen az alábbiakra terjedhet ki:

-        az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

-        az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

-        a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

                                                                                                                                                                                    12. §     

A 12. § (1) bekezdésében meghatározott személy megszegi az alapszolgáltatási intézményegységgel fennálló együttműködési kötelezettségét, ha neki felróhatóan

a)       a nyilvántartásba vételi kötelezettségét az önkormányzat által közölt határidőig nem teljesíti,

b)      a beilleszkedési programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem állapodik meg,

c)       nem teljesíti a programban foglaltakat.

                                                                                                                                                                                    13. §     

(1)   Ha az együttműködésre köteles személy a 13. §-ban foglalt kötelezettségét megszegi, az alapszolgáltatási intézményegység 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a mulasztás az aktív korú személynek felróható-e. A vizsgálat eredményéről 3 munkanapon belül értesíteni köteles a jegyzőt.

(2)   Az alapszolgáltatási intézményegység az értesítéssel egyidejűleg írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyezettet, hogy az elmulasztott kötelezettségét, mellyel az együttműködést megszegte, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesítse. Az értesítés tartalmazza az ismételt mulasztás jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást is.

(3)   A jegyző az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt és felróható megszegése esetén az aktív korúak ellátására való jogosultságot megszünteti. Az erről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi az alapszolgáltatási intézményegységnek.

                                                                                                                                                                                    14. §     

(1)   Az önkormányzat a feltételeknek megfelelő személyek anyagi- és munkaerő-piaci helyzetének javítása, valamint a támogatás kiváltása érdekében közfoglalkoztatást szervez.

(2)         A foglalkoztatást szervező az aktív korúak ellátására jogosult személy részére a foglalkoztatási lehetőséget elsősorban a segélyezési jogviszony kezdetétől, ilyen lehetőség hiányában a segélyre való jogosultság fennállásának időtartama alatt bármikor biztosíthatja. A felajánlott, a munkalehetőségről az ellátásra jogosult személyt a foglalkoztatást szervező a munkakezdés időpontjánál legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja.

15.§

(1)   Az aktív korúak ellátását és a normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

(2)   A kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

         a.)       a fűfélék magassága meghaladja a 30 cm-t,

         b.)       a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20%-ánál több területet foglal el és a magasságuk meghaladja a 30 cm-t,

          c.)       a heti hulladékszállításra szerződött edényzet kétszeres űrtartalmánál több háztartási hulladék van felhalmozott vagy az udvaron szétszórt állapotban,

         d.)       a háziállatok tartására nincs megfelelően kialakított hely, melynek a tisztasága nem megfelelő, rágcsálóknak és légyinváziónak nincs nyoma, szétfolyik s az udvaron a trágyalé,

          e.)       a kerítés olyan állapotú, amely nem akadályozza meg az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek járdára, vagy utcára kiszaladását,

          f.)       a tüzelőnek való szétszórtan található,

         g.)       a ház előtti csapadékvíz-elvezető árok nem tiszta, nem hulladékmentes,  a csapadékvíz  lefolyását építési törmelék, föld, vagy  növények akadályozzák,

         h.)       a ház előtti növényzet akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre,

           i.)       a művelésre alkalmas - nem parkosított - földterületen konyhakerti zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket nem termesztenek.

(3)   Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak vizsgálatáról a jegyző a jogosultat legalább 15 nappal előbb értesíti.

16.§

(3)   A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha:

 a./ megszűntek a jogosultság feltételei,

 b./ a kérelmező valótlan adatokat közölt, és rosszhiszeműen szerzett ellátási jogosultságot.

Ápolási díj

17.§

(1)   Az Sztv. 43/B §-ra figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy is, aki

a.) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója gondozását végzi, feltéve hogy

b.) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és

c.) a gondozott állapota miatt a gondozó kereső tevékenységet nem folytathat, valamint

d.) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül álló esetében annak 150 %-át.

(2)   Az ápolási díj havi összege az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a, egyéb esetekben az Sztv. 44. § (1)-(2) bekezdésében írtakkal megegyező mértékű.

18.§

(1) Az ápolási díj határozott és határozatlan időre megállapítható, melynek összege független az ápoltak számától.

(2) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni, melyet az ellátás megállapítását, illetve az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani.

(3) Az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését az elbírálásra jogosult szerv az alapszolgáltatási központ házi szociális gondozója útján ellenőrizheti. Ennek során vizsgálhatja:

a.)     Az étkezések megfelelő biztosítását – mennyiség, minőség –

b.)    Az ápolt személynek, környezetének, ruházatának, ágyneműjének tisztaságát,

c.)     Lakáskörülményeit – fűtés, szellőztetés

d.)    Egészségi állapotát – pl. felfekvés alakult-e ki,

e.)     Gyógyszerelését – megkapja-e a szükséges gyógyszert, azt megfelelő időben, mennyiségben, rendszerességgel,

(4)   Kétség esetén az elbíráló szakértő kirendelésével vizsgálhatja, hogy az ápolt személy önmaga ellátására képes-e, ápolása szükséges-e.

19.§

Ha a kérelmező kereső tevékenységet folytat, az ápolási díj iránti kérelméhez csatolni kell :

a)      a havi munkaidejéről szóló igazolást vagy

b)      a fizetés nélküli szabadság engedélyezését tanúsító munkáltatói igazolást.

Átmeneti segély

20.§

(1)   Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vé­lel­mezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri átmeneti segély á­l­la­pítható meg.

(2)   Átmeneti segélyben csak azt a személy lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(3)   Átmeneti segély iránti kérelmet a segélyre szoruló személy, illetve bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a segélyre szoruló helyzetéről. A döntésre jogosult a eljárást hivatalból is megindíthatja

(4)   Indokolt esetben a segélyben részesített személy kötelezhető a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a felhasználás célját a határozatban meg kell jelölni.

(5)   Az önkormányzat által rendszeres támogatásban részelülő személy csak kivételesen, indokolt esetben kaphat átmeneti segélyt

(6)   Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természet­beni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele, az ügy összes körülményei alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(7)    A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási u­tal­vány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő át­utalása - ide értve a sze­mé­lyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.

(8)   Az átmeneti segély iránti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat.

(9)   Az átmeneti segély formái:

1. eseti segély (egyszeri támogatás)
2. folyamatos segély
3. pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön

Eseti segély

                                                                                                                                                                                    21. §     

(1)   Eseti segély állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki

1. Nyugdíjas és viszonylag magas gyógyszerköltsége miatt a létfenntartása átmenetileg veszélyeztetve van, de közgyógyellátásra nem jogosult.
2. Kiskorú gyermeke(i) részére szükséges ellátást átmenetileg nem képes biztosítani,
3. Létfenntartását egyéb okok miatt átmenetileg biztosítani nem tudja.

(2)   Eseti segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb négy alkalommal      nyújtható.

(3)   Az eseti segélynél utólagos elszámolási kötelezettség is előírható.

Folyamatos segély

                                                                                                                                                                                    22. §     

(1)   Folyamatos segély állapítható meg elsősorban annak a rászorulónak, aki

1. Nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan, így létfenntartása veszélyeztetve van,
2. Pályakezdő munkanélküli, aki semmilyen ellátásban nem részesül, és önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni,
3. Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, más szociális ellátásra nem jogosult.

(2)   Nem állapítható meg folyamatos segély annak, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja.

(3)   Folyamatos segély legfeljebb 12 hónapra, de ezen belül rövidebb időtartamra is megállapítható.

(4)   A folyamatos segély havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

Kamatmentes kölcsön

                                                                                                                                                                                    23. §     

(1)   Az átmeneti segély – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő –kamatmentes kölcsön formájában is adható, ha a kölcsönben részelülő megállapodásban vállalja, hogy a kölcsön összegét egy év alatt – havi egyenlő részletekben – visszafizeti.

(2)   Feltételei: családjában az egy főre jutó havi jövedelem nagysága a nyugdíjminimumot  eléri, de nem haladja meg annak kétszeresét.

(3)   Ha a jogosult a kölcsönösszeg visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, akkor a kölcsön behajtásáról haladéktalanul gondoskodni kell. A szociális kölcsön egyéb feltételeit a kölcsönszerződés tartalmazza. A kölcsön összege legfeljebb a nyugdíjminimum kétszerese lehet.

(4)   A törlesztő-részlet fizetésére eseti segély nem állapítható meg.

(5)   A szociális kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(6)   Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető.

(7)   A döntésre jogosult különösen indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a szociális kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését. Különösen indokolt esetnek minősül elsősorban az, ha a kedvezményezett önhibáján kívül olyan anyagi és szociális helyzetbe került, hogy maga vagy családja létfenntartása veszélyeztetve van.

Temetési segély

                                                                                                                                                                                    24. §     

(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat

     meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve,

     hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

     összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési segély összege:

     a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenko-

          ri legkisebb összegének 200 %-át 25.000  Ft,

     b) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

          összegének 200 %-át meghaladja, de nem éri el a 300 %-át 20.000 Ft.

                                                                                                                                                                                    25. §     

(1)   A temetési segély megállapítására átruházott hatáskörében a polgármester jogosult.

(2)   A kérelmet a haláleset bekövetkezését követő 30 napon belül lehet a Hivatalhoz benyújtani e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, amelyhez mellékelni kell

a./ a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

                                                                                                                                                                                    26. §     

(1)   A pénzbeli ellátások közül az alábbiak nyújthatók természetbeni formában:

1. átmeneti segély
2. Temetési segély

(2)   Átmeneti segély formái közül az eseti segély és a folyamatos segély adható természetbeni ellátásként.

(3)   A természetben nyújtott ellátások formái különösen az alábbiak lehetnek:

1. Élelmiszer csomag
2. Tüzelőanyag biztosítása,
3. Gyermekintézmények térítési díjának átvállalása,
4. Tankönyvek megvásárlása
5. Utalványok beszerzése: élelmiszer-vásárlási,

         Tüzelő-vásárlási

         Tanszer-vásárlási

1. Családsegítő, védőnő által felmért cikkek (babaápolási, élelmiszer, stb.), melyet a részükre kifizetett összegből, számlával igazolva vásárolnak meg a jogosult részére.

(4)      A természetben nyújtott ellátások konkrét formáit a döntésre jogosult szerv határozza meg.

(5)   A temetési segély természetbeni formában történő nyújtása – a temetés megrendelése előtt – a temetkezési vállalat, vagy vállalkozó számlájára történő utalással intézhető.

Köztemetés

                                                                                                                                                                                    27. §     

(1)   Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

(2)   Közköltségen történő eltemettetés esetén csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3)   Köztemetést az önkormányzat által fenntartott temetőben kell biztosítani.

Közgyógyellátás

                                                                                                                                                                                    28. §     

(1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdésére tekintettel a jegyző közgyógyellátást álla­pít­hat meg,

a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedülálló esetében 200 %-a

b) és gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meg­ha­­ladja, továbbá

c) egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a b) pontban említett gyógyszerköltség tar­­­tósan, legalább 12 hónapig fennáll.

(2) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés b) pont szerinti mértéket el­é­ri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógy­szer­támogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben egyedi elbírálás alapján a jegyző akkor is megállapíthat közgyógyellátást, ha kérelmező az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg de kérelmező társadalombiztosítási támogatási körbe tartozó havi gyógy­szer-, kötszer-, és gyógyászati segédeszköz térítési díjból adódó költségei kiugróan magasak.

29.  §

A Képviselőtestület adósságkezelési szolgáltatást nem nyújt.

IV. fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

30.§

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

a.)    falugondnoki szolgáltatást

b.)    étkeztetést

c.)    házi segítségnyújtást

d.)   családsegítést

e.)    a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

f.)     a közösségi ellátások

g.)    támogató szolgáltatás

h.)    nappali ellátást nyújt

Az ellátások igénybevétele

31§

(1)   E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Zalaegerszegi alapszolgáltatási intézményegység vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2)   A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.

(3)   Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4)   Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

32.§

Falugondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését. Részletes szabályait a képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.

Étkeztetés

33.§

(1)         Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a)      koruk,

b)      egészségi állapotuk,

c)fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d)     szenvedélybetegségük, vagy

e)hajléktalanságuk

miatt.

(2)         Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3)         Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Intézmény intézményegység vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4)         Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.

Házi segítségnyújtás

34.§

(1)   Az ellátás iránti kérelmet a Zalaegerszegi alapszolgáltatási intézményegység vezetőjéhez lehet benyújtani.

(2)    Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.

(3)   A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(4)   Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

          Családsegítés

35.§

(1)   Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2)   A családsegítés keretében a Képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény biztosítja.

(3)   Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Intézmény intézményegység vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4)    Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

36.§

(1)   A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2)    Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)      az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen      történő haladéktalan megjelenést,
b)     a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)      szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3)   A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a)      az egyedül élő 65 év feletti személy

b)      az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c)      a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni).

(4)   A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

(5)   Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(6)   Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(7)   A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(8)   Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente megvizsgálja.

(9)   Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(10)           Ha a szolgáltatást igénylő a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik a szociális rászorultság megállapításához szükséges irattal, az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 60 napig a szociálisan rászorultakra vonatkozó szabályok szerint biztosítható a szolgáltatás. Ha az igénybe vevő a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságát igazoló iratot, rá a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az igénybe vevő a szociális rászorultságát igazoló iratot 60 napon belül csatolja, a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal szociálisan rászorultnak kell tekinteni.

(11)           Az ellátás iránti kérelmet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény területileg illetékes Intézményegység vezetőjéhez lehet benyújtani.

(12)           Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.

(13)           A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díját jelen rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza.

Közösségi ellátások

37.§

(1)   Közösségi ellátás keretében személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást – közösségi ellátást biztosít integrált formában pszichiátriai betegek számára.

(2)   A közösségi ellátás keretében a Képviselőtestület az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete (Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) által fenntartott Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátó Szolgálata Zalaegerszeg (Dísz tér 7.) útján biztosítja az ellátottak számára nyitva álló helyiségében: Zalaegerszeg, Ady u. 29-ben.

(3)   Az ellátás iránti kérelmet az Ellátó Szolgálta intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4)    Az ellátás iránti kérelemről az Szolgálta intézményvezetője dönt.

Támogató szolgáltatás

38.§

(1)   A támogató szolgáltatás keretében a Képviselőtestület az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete (Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) útján biztosítja az ellátottak számára

(2)   Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz vagy a Vöröskereszt intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(3)   Az ellátás iránti kérelemről a Vöröskereszt intézményvezetője dönt.

(4)   A támogató szolgáltatás gondozási óradíja: ………Ft/munkaóra + szállítási kilométerdíj. A támogató szolgáltatásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege nem haladhatja meg a szociálisan rászorult igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.  Gondozásra fordított időnek a fogyatékos személy segítésére irányuló tevékenység időtartama minősül.

(5)   Szállításra fordított kilométernek a fuvarlevélen feltüntetett és a szállított személy, illetve törvényes képviselője által igazolt kilométerek számítanak. A szállítási díjat személyenként külön-külön kell megállapítani.

Nappali ellátás

39.§

(1)   Az önkormányzat a nappali ellátás – Idősek Klubja biztosítását a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény  által látja el.

(2)   Az ellátás iránti kérelmet a Zalalövői alapszolgáltatási intézményegység vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3)   Az ellátás iránti kérelemről a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetője dönt.

V. fejezet

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

40.§

(1)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás évenként kétszer állapíthatja meg.  Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület saját költségvetése terhére csökkentheti, azt évente két alkalommal állapítja meg.

(2)   A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(3)   Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény intézményvezetőjétől kell kérni.

41.§

(1)   A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2)   A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3)   Az alapszolgáltatások, illetve ellátások igénybevételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell bejelenteni az intézményvezetőnek.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

42.§

(1)   Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a)      étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b)      házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c)      a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d)     az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e)      az ellátás megkezdésének időpontjára

f)       az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g)      a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

43.§

(1)   Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2)    Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.)    a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)    a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

d.)    kéri az ellátás megszüntetését.       

(3)   Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

Házirend

44.§

A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény házirendjét Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa hagyja jóvá.

Hatályba léptető rendelkezések

45.§

(1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2012.(II.23.) önkormányzati rendelete, valamint 8/2012. (IV.06.) önkormányzati rendelete hatályát  veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)   A folyamatban lévő ügyekben a kérelem beadásának időpontjában érvényes szabályokat kell megfelelő módon alkalmazni.

Hottó, 2013. május 27.

Záradék:

A rendelet a község hirdetőtábláján 2013. május 30-án kihirdetve.

Hottó, 2013. május 31.

Részletek

Megjelent: 2013. június 11.

Hottó Község Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete

A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL

Hottó Község Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, 2. §-ában, 6-7 §-ában, valamint 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a magánszemélyek kommunális adójáról az alábbi rendeletet alkotja:

Az adó mértéke, adómentességek

1.§

Az adó mértéke

Az adó mértéke adótárgyanként  3..000.-Ft

2.§.

Adómentesség

(1) Mentesül a lakásra kivetett magánszemélyek kommunális adójának a fizetése alól az a 70 éven felüli egyedülálló, akinek a havi jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum másfél­szeresét .

(2) Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a magánszemély tulajdonában lévő, egészségügyi, szociális intézmény céljára szolgáló intézmény.

(3) A magánszemélyek kommunális adójának 50 %-át fizeti az az adóalany, akinek háztartásában kizárólag nyugdíjas él.

Eljárási szabályok

4. §

Az e rendeletben nem szabályozott eljárási szabályokra az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező és záró rendelkezések

5.§.

(1) E rendelet vonatkozásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52.§-ban felsorolt értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a kommunális adóról szóló 8/2002.(XI.15.) önkormányzati rendelet.

Hottó, 2013. május 27.

Kihirdetési záradék:

A  rendelet a község hirdetőtábláján 2013. május 30. napján kihirdetve.

Hottó, 2013. május 31.

ELŐZETES  HATÁSVIZSGÁLAT

2010. évi CXXX. Törvény 17.§-a alapján

a következő helyi önkormányzati rendelethez:

Hottó Község  Önkormányzat  Képviselő-testületének

………/2013.(……………) önkormányzati rendelet-tervezete a helyi kommunális adóról

Előzetes hatásvizsgálat a következő szempontok alapján:

I. A kommunális adó  valamennyi jelentősnek ítélt hatásának vizsgálata

1. Társadalmi hatása

A kommunális  adóról szóló rendelet pontos, hiteles információt kell, hogy szolgáltasson mindazon adóalany számára., akik lakóingatlannal rendelkeznek a községben.

2.  Gazdasági hatása

A  rendelet helyi gazdasági hatása fontos, mivel fontos bevétele az önkormányzatnak.

3. Költségvetési hatása

Költségvetési hatása számottevő, hiszen jelentős bevételi forrás.

4. Környezeti következményei

Nincs káros hatással a környezetre.

5. Egészségi következményei

Nincsenek egészségi következményei.

6. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai

Megnövelt feladatot jelent a pénzügyi dolgozóknak.

II. A  rendelet megalkotásának szükségessége

A rendelet felülvizsgálata kötelező, mivel a korábbi rendelet nem felem meg a törvényi elírásnak, mert számos olyan rendelkezést is szabályoz, amelyet törvény már rögzít.

III. A rendelet megalkotása elmaradásának várható

következményei

A rendelet megalkotásának elmulasztása törvénysértő.

IV. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi feltételei

A  rendelet alkalmazásához szükséges személyi feltételek adottak a Hivatal személyi állományában.

V. A jogszabály alkalmazásához szükséges tárgyi és pénzügyi feltételei

A  rendelet alkalmazása különleges tárgyi és pénzügyi feltételeket nem igényel.

Indoklási kötelezettség a

2010. évi CXXX. Törvény 18.§-a alapján

Az önkormányzati képviselő-testület kizárólag a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Hatv.) felhatalmazása alapján és keretei között állapíthatja meg a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket, a felhatalmazás kereteit meghaladó önkormányzati szabályozás törvénysértő.

Fontos kiemelni, hogy az önkormányzati rendelet nem szabályozhatja az adóalanyok és adótárgyak körét, mert az a fenti törvény írja elő.

A törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket az önkormányzat nem vonhatja el, nem szűkítheti. A mentességek, kedvezmények körét azonban a képviselő-testület bővítheti, vagy újakat állapíthat meg, természetesen a Htvb. 7.§ e) pontjára foglaltakra is figyelemmel. Szükséges a helyi rendeletek felülvizsgálata figyelemmel a jogalkotásról szóló 2012. évi CXXX. törvény (Jat.) 3.§-á-ra, amely szerint nem ismételhető meg magasabb szintű jogszabály rendelkezése. Az ezzel ellentétes rendeleti előírások törvénysértők.

Kérem szíveskedjenek előterjesztésemet elfogadni az előterjesztés szerint.

Hottó, 2013. május 27.

                                                                                             Vincze Ferenc

                                                                                              polgármester

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1.§

Az adó mértékét határozza meg.

2.§

Az adómentességek körét bővíti ki a helyi sajátosságokat figyelembe véve.

3.§

Eljárási szabályokra a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4.§

A hatályon kívül helyezett jogszabályt nevesíti, valamint a kihirdetés idejét.

Részletek

Megjelent: 2013. június 11.

Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete

a helyi iparűzési adóról

A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésében és a 6.§-ában, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 82.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Hottó község Önkormányzat Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.

Az adómentesség

2.§

Adómentesség a Htv 3.§ (2) bekezdésében meghatározott adóalanyok részére állapítható meg.

Az adó mértéke

3.§

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke 1.000 Ft.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

4.§

Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv 41.§ és a 42.§-aiban foglaltak az irányadóak.

Záró rendelkezések

5.§

(1) A helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelettel nem szabályozott minden kérdésben  a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hottó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.21.) önkormányzati rendelete, valamint a 8/2012. (VI.11) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról.

(3) Ez a rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(4) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Hottó, 2013. május 27.

                              Vincze Ferenc                                         Takács Árpádné

                               polgármester                                               jegyző

ZÁRADÉK:

A rendelet kihirdetve 2013. május 30-án.

Hottó, 2013. május 31.

                                                                                               Takács Árpádné

                                                                                                       jegyző

ELŐZETES  HATÁSVIZSGÁLAT

2010. évi CXXX. Törvény 17.§-a alapján

a következő helyi önkormányzati rendelethez:

Hottó Község  Önkormányzat  Képviselő-testületének

………/2013.(……………) önkormányzati rendelet-tervezete a helyi iparűzési adóról

Előzetes hatásvizsgálat a következő szempontok alapján:

I. A helyi iparűzési adó  valamennyi jelentősnek ítélt hatásának vizsgálata

1. Társadalmi hatása

Az iparűzési  adóról szóló rendelet pontos, hiteles információt kell, hogy szolgáltasson mindazon adóalany számára, akik valamilyen tevékenységet végeznek a községben.

2.  Gazdasági hatása

A  rendelet helyi gazdasági hatása fontos, mivel fontos bevétele az önkormányzatnak.

3. Költségvetési hatása

Költségvetési hatása számottevő, hiszen jelentős bevételi forrás.

4. Környezeti következményei

Nincs káros hatással a környezetre.

5. Egészségi következményei

Nincsenek egészségi következményei.

6. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai

Megnövelt feladatot jelent a pénzügyi dolgozóknak.

II. A  rendelet megalkotásának szükségessége

A rendelet felülvizsgálata kötelező, mivel a korábbi rendelet nem felem meg a törvényi elírásnak, mert számos olyan rendelkezést is szabályoz, amelyet törvény már rögzít.

III. A rendelet megalkotása elmaradásának várható következményei

A rendelet megalkotásának elmulasztása törvénysértő.

IV. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi feltételei

A  rendelet alkalmazásához szükséges személyi feltételek adottak a Hivatal személyi állományában.

V. A jogszabály alkalmazásához szükséges tárgyi és pénzügyi feltételei

A  rendelet alkalmazása különleges tárgyi és pénzügyi feltételeket nem igényel.

Indoklási kötelezettség a

2010. évi CXXX. Törvény 18.§-a alapján

Az önkormányzati képviselő-testület kizárólag a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Hatv.) felhatalmazása alapján és keretei között állapíthatja meg a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket, a felhatalmazás kereteit meghaladó önkormányzati szabályozás törvénysértő.

Fontos kiemelni, hogy az önkormányzati rendelet nem szabályozhatja az adóalanyok és adótárgyak körét, mert az a fenti törvény írja elő.

A törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket az önkormányzat nem vonhatja el, nem szűkítheti. A mentességek, kedvezmények körét azonban a képviselő-testület bővítheti, vagy újakat állapíthat meg, természetesen a Htvb. 7.§ e) pontjára foglaltakra is figyelemmel. Szükséges a helyi rendeletek felülvizsgálata figyelemmel a jogalkotásról szóló 2012. évi CXXX. törvény (Jat.) 3.§-á-ra, amely szerint nem ismételhető meg magasabb szintű jogszabály rendelkezése. Az ezzel ellentétes rendeleti előírások törvénysértők.

Kérem szíveskedjenek előterjesztésemet elfogadni az előterjesztés szerint.

Hottó, 2013. május 27.

                                                                                             Vincze Ferenc

                                                                                              polgármester

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1.§

Az adó hatályát, illetékességet határozza meg.

2.§

Az adómentességek körét bővíti ki a helyi sajátosságokat figyelembe véve.

3.§

Adó mértékét állapítja meg állandó és ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén.

4.§

Adóelőleg megállapítására és adó megállapítására vonatkozó szabályokat állapítja meg a Htv. alapján.

5.§

A hatályon kívül helyezett jogszabályt nevesíti, valamint a kihirdetés idejét és utal arra, hogy a nem szabályozott kérdésekben mely jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Részletek

Megjelent: 2013. május 30.

ZALASZENTGYÖRGYI

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

Szám: Z/280-1/2013.

Zalaszentgyörgy, Babosdöbréte, Böde, Hottó, Kávás és Zalaboldogfa Községek Önkormányzatai az általuk közösen létrehozott Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályozása érdekében az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadják el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzata, Babosdöbréte Község Önkormányzata, Böde Község Önkormányzata, Hottó Község Önkormányzata, Kávás Község Önkormányzata és Zalaboldogfa Község Önkormányzata közös önkormányzati hivatalt hozott létre Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) alapján.

1.)         A Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalt az 1. melléklet szerinti alapító okirattal hozták létre.

2.)         A közös hivatal működésének kezdő időpontja: 2013. március 1.

3.)         A közös önkormányzati hivatal alapítói és fenntartói:

• Zalaszentgyörgy község Önkormányzata
• Babosdöbréte község Önkormányzata
• Böde község Önkormányzata
• Hottó Község Önkormányzata
• Kávás Község Önkormányzata és
• Zalaboldogfa község Önkormányzata

4.)         Az ellátandó alaptevékenységek szakfeladatok szerint:

• 841114           Országgyűlési képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek
• 841115           Önkormányzati képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek
• 841116           Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz

 kapcsolódó tevékenységek

• 841117           Európa parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek
• 841118           Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek
• 841126           Önkormányzatok általános végrehajtó igazgatási tevékenysége
• 841127           Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
• 841173           Statisztikai tevékenység
• 841112           Önkormányzati jogalkotás
• 841133           Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

5.)          A közös önkormányzati hivatal neve: Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal

6.)          A közös önkormányzati hivatal bélyegzői:

• Körbélyegző Magyarország címerével, a címer körül megjelölve: „Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal”

• Téglalap alakú fejbélyegző, amelynek felirata: 

„Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal

            8994 Zalaszentgyörgy Kossuth út 72.

            Tel: 92/460-040, fax: 92/560-059

       Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.”

„Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal

Babosdöbrétei Kirendeltsége

            8983 Babosdöbréte Kossuth L. u. 6.

            Tel/fax: 92/707-562

       Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.”

7.)          A közös önkormányzati hivatal székhelye: 8994 Zalaszentgyörgy Kossuth út 72.

8.)         A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltséget működtet Babosdöbréte községben, minimum 3 fő állandó személyzet biztosításával.

9.)         A közös hivatal illetékességi területe Zalaszentgyörgy, Babosdöbréte, Böde, Hottó, Kávás és Zalaboldogfa községek közigazgatási területére terjed ki.

II. Fejezet

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS A MŰKÖDÉS RENDJE

1.)         Szervezeti felépítés: A Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) székhelye: 8994 Zalaszentgyörgy Kossuth u. 72. Babosdöbréte községben a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeként állandó jelleggel működik a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Babosdöbrétei Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség), amelynek telephelye 8983 Babosdöbréte, Kossuth L. u. 6.

Ügyfélszolgálati iroda működik Zalaboldogfa községben, ahol hetente 1 munkanapon kerül sor az ügyfélfogadásra. Az ügyfélfogadás pontos időpontját és időtartamát a jegyző az érintett települések polgármestereivel közösen határozza meg. Az ügyfélszolgálati iroda ügyfélfogadási időpontjait a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

2.)         A Hivatal engedélyezett létszáma:

3.)         A Hivatal irányítása

A Hivatalt Zalaszentgyörgy, Babosdöbréte, Böde, Hottó, Kávás és Zalaboldogfa Községek Önkormányzataink Képviselőtestülete irányítja. Az irányító szerv vezetője Zalaszentgyörgy Babosdöbréte, Böde, Hottó, Kávás és Zalaboldogfa Községek  polgármesterei. A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt. A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzatok munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületeknek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

A Közös Önkormányzati Hivatal Létrehozására kötött MEGÁLLAPODÁS III/9. pontjában meghatározott egyetértési jogot a székhelyen és a kirendeltségen foglalkoztatott köztisztviselők esetében is a polgármesterek közösen gyakorolják. 

4.)         A Hivatal felügyelete

A Hivatal felügyeletét Zalaszentgyörgy község Önkormányzat Képviselőtestülete, Babosdöbréte község Önkormányzat Képviselőtestülete, Böde község Önkormányzat Képviselőtestülete Hottó község Önkormányzat Képviselőtestülete, Kávás község Önkormányzat Képviselőtestülete és Zalaboldogfa község Önkormányzat Képviselőtestülete látja el.

5.)         A Hivatal gazdálkodása

A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdálkodási jogkörét az alapító okirat határozza meg.

A közös önkormányzati hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, melyet a törvényben meghatározott módon folyósít. A hivatal működéséhez szükséges pénzügyi forrást a közös hivatal fenntartásában érintett önkormányzatok biztosítják a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.

6.)         Döntés a hivatal működésével kapcsolatban

a.)    Zalaszentgyörgy, Babosdöbréte, Böde, Hottó, Kávás és Zalaboldogfa Községek Önkormányzatának Képviselő-testületei együttes ülésen döntenek:

• a közös önkormányzati hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról;
• a közös önkormányzati hivatal működéséről szóló megállapodás elfogadásáról és esetleges módosításáról;
• a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról és esetleges módosításáról.

Ha valamely ok miatt az együttes ülés összehívása nem lenne lehetséges, az esetben lehetséges, hogy a közös hivatalhoz kapcsolódó döntéseket a képviselőtestületek külön-külön ülésen hozzák meg. 

b.)    Az együttes ülés összehívásának szabályai:

• Az együttes képviselőtestületi üléseket a székhely település polgármestere hívja össze a napirendi pontokat tartalmazó, az általa aláírt meghívó kiküldésével.
• A képviselőtestületek együttes ülésének napirendi pontjait és helyét a polgármesterek a meghívó kiküldését megelőzően előzetesen telefonon vagy személyesen egyeztetik.
  • Az együttes ülésen kötelezően tárgyalt napirendek:

- a közös hivatal éves költségvetésének elfogadása

- a közös hivatal zárszámadása

- a közös hivatal költségvetési koncepciója

- éves jegyzői beszámoló

- a közös hivatal működésével kapcsolatos dokumentumok (ügyrend, alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, közös hivatali megállapodás) elfogadása, módosítása

c.)    A döntéshozatal módja az együttes ülésen:

• Az ülést a házigazda település polgármestere, távolléte esetén az alpolgármestere nyitja meg, vezeti és zárja be.
• Az együttes ülések helyszíne Zalaszentgyörgy község (vagy felváltva Zalaszentgyörgy, Babosdöbréte, Böde, Hottó, Kávás és Zalaboldogfa települések).
•  Az előterjesztőkhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni.
• A kérdések időtartama maximálisan 2-2 perc, a válaszadás időtartama maximálisan 5 perc lehet.
• A napirendekhez a települési képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szólhatnak hozzá.
• A vita során az ülést vezető polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.
• A hozzászólások maximális időtartama: 5 perc.
• A képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egy napirendnél két alkalommal élhetnek a hozzászólás jogával.
• Az ülést vezető polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától.
• Szavazás előtt a jegyzői feladatokat ellátó személynek szót kell adni, amennyiben a törvényességgel kapcsolatos észrevételt kíván tenni.
• Az ülést vezető polgármester rendre utasíthatja azt, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával megsérti.
• Az együttes ülésről önálló jegyzőkönyv készül, melyet a polgármesterek és a jegyző ír alá.

d.)   Az együttes képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről és a jegyzőkönyv egy példányának elküldéséről, az ezzel kapcsolatos adatok továbbításáról a jegyző gondoskodik.

e.)    A képviselőtestületi üléseken a jegyző köteles személyesen részt venni, akadályoztatása esetén az aljegyző vagy az általa megbízott személy helyettesíti.

f.)     A közös hivatal költségvetését és zárszámadását Zalaszentgyörgy község Önkormányzata költségvetéséről és zárszámadásáról szóló rendelete tartalmazza.

7.)         A közös önkormányzati hivatal főbb feladatai

a.)    A képviselő-testületek vonatkozásában:

-       előkészíti döntésre az általa meghatározott önkormányzati ügyeket, végrehajtja döntéseit,

-  szervezési, ügyviteli, nyilvántartási, információs és propaganda, illetve egyéb adminisztrációs teendőket végez,

-       ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a képviselő-testületek, a polgármesterek meghatároznak.

b.)    A helyi képviselőkkel kapcsolatban:

-       soron kívül köteles fogadni őket,

-       köteles a képviselői munkájukhoz szükséges szakmai információkat megadni,

-       közérdekű bejelentéseiket 15 napon belül el kell intézni és a tett intézkedésekről tájékoztatást adni.

c.)    Közigazgatási feladatok:

-       Végzi mindazokat a döntés előkészítési és végrehajtási feladatokat, amelyeket a Mötv az 1991. évi XX. törvény (hatásköri törvény), illetve az utóbbi által kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályok, amelyek a helyi önkormányzatok és szervei részére feladat – és hatásköröket állapítanak meg.

8.)         Az ügyintézés során betartandó követelmények.

A köztisztviselők az ügyintézés során a következő általános követelményeket kötelesek betartani:

-       az ügyintézés során minden esetben biztosítani kell a törvényesség betartását,

-       alapvető követelmény a gyorsaság, a szakszerűség, a határidők betartása,

-       a törvényesség szellemében biztosítani kell az állampolgári jogokat és kötelességeket, az ügyfelek érdekében méltányosan kell eljárni,

-       elsődleges cél: az önkormányzati érdekek feltárása és érvényre juttatása,

-       az ügyintézők kötelesek munkájuk során egymással hatékonyan együttműködni, és az ügyfelek részére – jogaik biztosítása érdekében – a megfelelő felvilágosítást és tájékoztatást megadni,

-       a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.

A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.

9.)         A Hivatal vezetése

A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyzőt az aljegyző (az aljegyzői állás betöltetlensége esetén megbízott köztisztviselő) helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. Amennyiben az aljegyzői állás is betöltött, az esetben a kirendeltség vezetését az aljegyző látja el, aki egyúttal a Kirendeltség vezetője is.

10.)     A jegyzővel kapcsolatos általános rendelkezések

a.)     A közös önkormányzati hivatal jegyzőjének és aljegyzőjének kinevezése a Mötv. és a kttv. előírásai szerint történik. A jegyzőre és az aljegyzőre egyéb rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos megállapodás tartalmaz. 

b.)    A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, aki felelős annak törvényes és eredményes működéséért.

c.)    A jegyző vagy aljegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi, bizottsági ülésen részt venni, és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

d.)   A közös önkormányzati hivatal  munkaköri leírásait a jegyző készíti el. 

11.)     A jegyző főbb feladatai

a.)      A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

b.)      A jegyző ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.

Ennek keretében: 

• elkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
• ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
• tanácskozási joggal részt vesz a testületek, a bizottságok ülésein
• törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
• gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja, és 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal Vezetőjének
• rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületeket a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

c.)      A jegyző egyéb feladatai:  

• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
• ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket
• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
• hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó községek polgármestereinek egyetértésével gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös hivatal köztisztviselői tekintetében (kinevezés, felmentés, jutalmazás)
• ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat
• szervezi a jogi felvilágosító munkát
• évente egyszer beszámol a képviselő-testületek előtt a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
• összehangolja a közös önkormányzati hivatal munkáját,
• képviseli a közös önkormányzati hivatalt.

12.)     A Közös Hivatal szervezete

A Hivatal belső szervezeti egysége a Kirendeltség. A Hivatal gazdasági szervezettel nem rendelkezik. A Hivatal alapegységei a munkakörök. A Hivatal munkakörei:

• Jegyző
• Aljegyző
• 1 fő Igazgatási, építésügyi, településfejlesztési köztisztviselő
• 1 fő Igazgatási köztisztviselő
• 3 fő Költségvetési, pénzügyi köztisztviselő
• 1 fő Adóügyi köztisztviselő

A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat az Ügyrend állapítja meg.

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkaköröket a 2. melléklet állapítja meg.

13.)     A Hivatal képviselete

A Hivatalt a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző képviseli. A Hivatal jogi, perbeli képviseletét a jegyző, az aljegyző vagy a jegyző által megbízott ügyvéd látja el.

14.)     A Hivatal munkarendje

Zalaszentgyörgy községben lévő székhelyen:

Hétfőtől csütörtökig:                8,00 órától 16,30 óráig

Pénteken:                                  8,00 órától 14,00 óráig.

Babosdöbréte  községben lévő Kirendeltségen:

Hétfőtől csütörtökig:                7,30 órától 16,00 óráig

Pénteken:                                  7,30 órától 13,30 óráig.

A napi munkaközi szünet időtartama 30 perc, amely 12,45 és 12,30 közötti időben kerül kiadásra.

A jegyző a munkarendet eseti jelleggel, alkalmanként megváltoztathatja, ha azt a Hivatal egyéb feladatainak ellátása szükségessé és indokolttá teszi.

 Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:

• házasságkötés
• névadó ünnepség
• választások, népszavazás lebonyolítása
• testületi ülések, közmeghallgatások
• halasztást nem tűrő közérdekű feladatok

A jegyző szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart hivatali munkaértekezletet, melyre a polgármestereket is meghívja. A munkaértekezleten az aktuális feladatok áttekintése mellett az eltel időszak értékelése is szerepet kap.

Külszolgálat, illetve kiküldetés teljesítése a jegyző, aljegyző előzetes engedélye alapján történhet, a jegyző esetében ezt az engedélyt a székhely település polgármestere adja meg.

A dolgozó kiküldetése során felmerülő költségek elszámolása utólag történik.
A kiküldetési költségeket a jegyző, aljegyző igazolása után (a jegyző esetében a székhely település polgármestere igazolása után) lehet számfejteni.

15.)     A Hivatal ügyfélfogadásának rendje

Hétfő, péntek:               8 órától 12,00 óráig,

Kedd, csütörtök:           13 órától 16 óráig

Zalaboldogfa községben lévő ügyfélszolgálati irodában: hetente egy alkalommal: hétfő 8,00 órától 12,00 óráig, Böde, Hottó és Kávás községekben a polgármesterek által egyeztetett és a településeken közzétett időpontokban. 

A jegyző az ügyfélfogadási rendet eseti jelleggel, alkalmanként megváltoztathatja, ha azt a Hivatal egyéb feladatainak ellátása szükségessé és indokolttá teszi.

16.)     A jegyző és az aljegyző ügyfélfogadásának rendje

A jegyző ügyfélfogadási rendje: 

Zalaszentgyörgy: kedd-pénteken, hivatali időben félfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.

Babosdöbréte: Lakossági igény szerint – előre egyeztetett időpontban

Zalaboldogfa: hétfőn 8,00-12,00 óráig

Böde, Hottó, Kávás: Lakossági igény szerint – előre egyeztetett időpontban

Az aljegyző ügyfélfogadási rendje: 

Babosdöbréte: A hét minden munkanapján, hivatali időben félfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.

Az országgyűlési képviselőt, helyi képviselőket, polgármestereket, intézményvezetőket a munkarend szerinti munkaidőben bármikor fogadni kell.

17.)     A hivatal pénzügyi és számviteli rendje

A közös önkormányzati hivatal pénzügyi – számviteli rendjét külön szabályzat tartalmazza.

A közös önkormányzati hivatal házipénztár, selejtezési, leltározási, ügykezelési, munka- tűz- balesetvédelmi és más jogterületeket érintő rendelkezéseit külön szabályzatok tartalmazzák.

18.)     Az iratkezelés szervezeti rendje, az azzal összefüggő feladat- és hatáskörök, az iratkezelés felügyelete

19.)     Az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat Zalaszentgyörgyön az igazgatási-építésügyi- településfejlesztési köztisztviselő, Babosdöbrétén az igazgatási köztisztviselő látja el.

Az iratkezeléssel kapcsolatos részletes előírásokat, feladat- és hatásköröket a Hivatal iratkezelési szabályzata tartalmazza. A Hivatal valamennyi köztisztviselője köteles az iratkezelési szabályzatban foglaltakat maradéktalanul végrehajtani. Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el.

20.)     A kiadmányozás rendje

A jegyzőt illető kiadmányozási jogkört a jegyző a külön szabályzat szerint határozza meg. A közös önkormányzati hivatal kiadmányozási rendjét és a feladatok megoszlását a 1. függelék tartalmazza.

21.)     A bélyegzők használata, kezelése

A Hivatal által használt bélyegzők lenyomatát a bélyegző nyilvántartás tartalmazza. A Hivatalban használható bélyegzők beszerzését a jegyző engedélyezi. A használatba adott bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet. Magyarország címerével ellátott, azonos bélyegzőket sorszámozva kell megkülönböztetni. A bélyegző használója anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik az általa átvett bélyegzők jogszerű használatáért.

Bélyegző elvesztése esetén a jegyző folytatja le a vizsgálatot.

A bármely okból használhatatlanná vagy feleslegessé vált bélyegzőket a jegyzőnek kell átadni és meg kell semmisíteni őket. A bélyegzők megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a nyilvántartás melléklete.

22.)     A Hivatal működésének nyilvánossága, kapcsolat a sajtóval

A Hivatal részéről sajtónyilatkozatot a jegyző vagy az általa kijelölt köztisztviselő adhat. A jegyző akadályoztatása esetén erre az aljegyző jogosult.

A Hivatal működése a jogszabályokban meghatározottak kivitelével nyilvános. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános iratnak minősül.

Egyedi ügyekben a tájékoztatás tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell eljárni.

Jogosulatlan tájékoztatás vagy jogosulatlannak adott tájékoztatás közszolgálati fegyelmi felelősség megállapításával járhat.

III. Fejezet

záró rendelkezések

1.)          Hatálybalépés

A Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadását követő napon lép hatályba.

2.)          Jóváhagyás

A Szervezeti és Működési Szabályzatot Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 21/2013.(IV.29.) számú, Babosdöbréte Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 24/2013.(IV.29.) számú, Böde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 19/2013.(IV.29.) számú; Hottó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 20/2013.(IV.29.) számú, Kávás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 19/2013.(IV.29.) számú és Zalaboldogfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 19/2013.(IV.29.) számú határozatával hagyta jóvá.

Zalaszentgyörgy, 2013. április 29.

Kovács Dezső                                        Kacor Tamás                                  Ujj Tibor
        polgármester                                     polgármester                                  polgármester
 Zalaszentgyörgy község                   Babosdöbréte község                           Böde község
     Önkormányzata                                Önkormányzata                             Önkormányzata

       Vincze Ferenc                         Fekete Heribert László                   Luter Péter László        Polgármester   polgármester                                            polgármester

Hottó község Önkormányzata   Kávás község Önkormányzata             Zalaboldogfa község

                                                                                                                    Önkormányzata

Gothárdné Baumgartner Anikó                                                    Takács Árpádné

                  aljegyző                                                                                   jegyző