Hottó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (I. 27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról.

Részletek: Megjelent: 2014. január 29.

Hottó Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014. (I. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról.

Hottó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. §. (3) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §. (2), bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját feltételeit és garanciáit.

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha e rendelet eltérően nem szabályoz – az első fokú szociális feladat és hatásköröket

a)önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselőtestület, a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester,

b) államigazgatási hatósági jogkörben eljárva az aljegyző gyakorolja.

(2) Az önkormányzati segély, a méltányos közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata, és megszüntetése, a méltányos ápolási díj felülvizsgálata és megszüntetése a rendszeres gyermekvédelmi segély - a képviselőtestület által átruházott hatáskörben - a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A köztemetés elrendelése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(4) A rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás megállapítása, felülvizsgálata, és megszüntetése, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és az óvodáztatási támogatás megállapítása az aljegyző hatáskörébe tartozik.

3. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező terjeszti elő. A kérelmet szóban, vagy írásban a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Babosdöbrétei Kirendeltségéhez - 8991 Babosdöbréte, Kossuth L. u. 6. - (továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

a)természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

c)az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e)jövedelemi viszonyairól,

f) az Szt. –ben, a Gyvt. –ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(7) A Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(8) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

4. §

(1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt. 4. §-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(2) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(3) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében, a Hivatal kérheti a NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(4) A Hivatal az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(5) Amennyiben az érdekelt az Szt. -ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

5. §

(1) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt. 4. § (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) az aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátás esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon, a rendszeres gyermekvédelmi segély e rendelet mellékletében meghatározott 4. melléklete szerinti formanyomtatványon.

b) egyéb ellátások esetében e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

6. §

A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) aktív korúak ellátása iránti kérelem esetén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,

b) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

7. §

(1) A pénzbeli ellátások közül az alkalmankénti ellátások a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a havi rendszeres szociális ellátás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatás a határozat jogerőre emelkedését követően a tárgyhót követő hó 5. napjáig a házipénztárból, kézbesítő útján készpénzben, folyószámlára utalással, vagy postai úton folyósítandóak.

(2) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot

a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell meg- szüntetni,

b) a jogosult halála esetén annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatást utoljára felvette.

(3) A természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni.

8. §

(1) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2) A megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem, egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

Az ellátások rendszere, az ellátások finanszírozása

9. §

(1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) önkormányzati segély,

b) ápolási díj

c) köztemetés,

d) méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj,

e) rendszeres gyermekvédelmi segély.

(3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) rendszeres szociális segély,

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

c) normatív lakásfenntartási támogatás,

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

„Aktív korúak ellátása”

10. §

(1) Az aljegyző a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek esetében

a) dönt – az Szt. 33-34. §-ában és 37/A - 37/G. §-aiban, az Szvhr. -ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján – az aktív korúak ellátására, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról, elutasításáról, vagy megszüntetéséről, a csökkentett összegű pénzbeli ellátás folyósításának elrendeléséről, továbbá

b) elvégzi az Szt. 25. § (4)-(10) bekezdéseiben, valamint az Szvhr. -ben meghatározott szabályok alapján a jogosultságra és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell az Szvhr. -ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

11. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt – köteles együttműködni

a) az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel, a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény –el,

b) az önkormányzattal.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodást a hatáskör gyakorlója abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) az (1) bekezdés a) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében

- az önkormányzat által közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézménynél,

- a beilleszkedési programról írásban megállapodik,

- teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

b) az (1) bekezdés b) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló eljárásban nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének határidőre eleget tesz.

(4) A beilleszkedést segítő program különösen az alábbiakra terjedhet ki:

- az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

- az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

- a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

12. §

A 11. § (1) bekezdésében meghatározott személy megszegi a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézménnyel fennálló együttműködési kötelezettségét, ha neki felróhatóan

a) a nyilvántartásba vételi kötelezettségét az önkormányzat által közölt határidőig nem teljesíti,

b) a beilleszkedési programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem állapodik meg,

c) nem teljesíti a programban foglaltakat.

13. §

(1) Ha az együttműködésre köteles személy a 12. § -ban foglalt kötelezettségét megszegi, a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a mulasztás az aktív korú személynek felróható-e. A vizsgálat eredményéről 3 munkanapon belül értesíteni köteles az aljegyzőt.

(2) A TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény az értesítéssel egyidejűleg írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyezettet, hogy az elmulasztott kötelezettségét, mellyel az együttműködést megszegte, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesítse. Az értesítés tartalmazza az ismételt mulasztás jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást is.

(3) Az aljegyző az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt és felróható megszegése esetén az aktív korúak ellátására való jogosultságot megszünteti. Az erről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézménynek.

Méltányossági ápolási díj

14. §

(1) A képviselőtestület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes

fennállása esetén

a) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685.§ b)

pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban:

ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását,

ápolását végzi,

b) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. melléklete szerinti formanyomtat-

ványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a háziorvosi által kiállított, az Szvhr. 5. melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,

b) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot,

c) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

(3) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

(4) A méltányossági ápolási díj megállapítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell

lefolytatni.

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig két-

évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Önkormányzati segély

15. §

(1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a községben lakhellyel rendelkező személy, aki:

a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha

aa) a kérelmező, vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy

ab) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy

ac) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy

ad) a kérelmező az aa)-ac) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni,

b) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

c) időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Az önkormányzati segély megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot az itt feltüntetett jövedelmekről- a jövedelem típusának megfelelő- igazolást, vagy azok fénymásolatait, valamint

b) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

16. §.

(1) Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára – a 15. §. (1) bekezdés b) pontja kivételével:

a) családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%- át.

b) egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%- át.

(2) E jövedelemhatártól a döntést hozó különös méltánylást érdemlő esetben- 50 % -kal eltérhet.

(3) A 15. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

17. §

(1) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és rendkívül indokolt esetben, legfeljebb 12 hónap időtartamra havi rendszerességgel.

(2) Az önkormányzati segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek három havonként, de legfeljebb négy alkalommal adható, melynek együttes mértéke az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(3) Azon személyek, akik az önkormányzattól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, önkormányzati segélyt évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladhatja meg.

(4) Havi rendszerességgel megállapítható önkormányzati segély annak a személynek, aki létfenntartásához átmenetileg semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, munkába helyezés közfoglalkoztatás formájában sem oldható meg. A támogatás havi mértéke maximum az öregségi nyugdíjminimum 50 %-a lehet.

(5) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege: 25.000,- Ft.

(6) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(7) Az (1) – (3) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet tekinteni, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti.

(8) Az önkormányzati segély felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló.

(9) Az önkormányzati segély részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskoláskorú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása, tanszerellátás, taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek támogatása céljából.

18. §

(1) Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön legmagasabb összege a 150.000,- Ft összeget nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év.

(2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei:

- a családban az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

- a család Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik

- rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolni kell: pl. orvosi igazolás vagy zárójelentés, ellátás iránti kérelem benyújtásáról igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv,stb..

(3) A kölcsön felhasználható elsősorban: lakásfelújításra, korszerűsítésre, a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek.

(4) Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.

(5) A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsön egy összegben 30 napon belül visszafizetendő.

(6) Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt

(7) A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozója a helyszínen ellenőrizheti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

19. §

(1) A képviselő-testület gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr.-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen a legolcsóbb köztemetés rendelhető el.

(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.

Méltányossági közgyógyellátás

20.§

(1) A polgármester a képviselőtestülettől kapott átruházott hatáskörben méltányosságból közgyógyellátásra jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel.

a a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 250 %-át,

b a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a mindenkori nyugdíjminimum összegének:

ba) egyedül élő esetén 15 %-át,

bb) két- vagy több főből álló család esetén 20 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását,

b) az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

(3) A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21. §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a) falugondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában írt szociális alapszolgáltatások biztosítása a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény útján történik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában írt alapszolgáltatás – falugondnoki szolgáltatás – szabályairól az önkormányzat külön szakmai programmal, és Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában írt szociális alapszolgáltatás igénybevételének módjáról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásában írtak szerinti Önkormányzat alkotja meg az Szt. 92 §-a alapján. Az étkeztetésre vonatkozó kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani.

IV. Fejezet

Pénzbeli gyermekvédelmi ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi segély

22.§

(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultságot állapíthat meg a községben lakóhellyel rendelkező gyermeknek és a - Gyvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - fiatal felnőttnek (együtt: gyermek), ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) a mindenkori nyugdíjminimum összegének 140 %-át, továbbá

aa) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ab) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy

ac) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei nem állnak fenn.

b) a mindenkori nyugdíjminimum összegének 120 %-át, továbbá

ba) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

bb) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy

bc) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei fenn állnak,

c) a mindenkori nyugdíjminimum összegének 100 %-át és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak.

(2) A családi jövedelem - és vagyonszámításnál a Gyvt. 19. § (4) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vehetők figyelembe.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi segély megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

c) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot az itt feltüntetett jövedelmekről- a jövedelem típusának megfelelő- igazolást, vagy azok fénymásolatait, valamint

d) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi segély havi összege nem haladhatja meg gyermekenként a hatezer forintot, és nem lehet kevesebb ezer forintnál. A gyermekvédelmi segély - a kérelem benyújtásától- legfeljebb egy évre állapítható meg. Az egyéves időtartam lejárta után a támogatás iránti kérelmet meg kell újítani.

(5) A rendszeres gyermekvédelmi segély összegét úgy kell megállapítani, hogy a család egy főre jutó jövedelme a gyermek tekintetében a segéllyel együtt lehetőség szerint érje el a jogosultság jövedelemi értékhatárát. Gyermekenként eltérő kiegészítő összeg is megállapítható.

Óvodáztatási támogatás

23. §

Az aljegyző a Gyvt. -ben és a Gyvhr.-ben meghatározottak szerint óvodáztatási támogatásra való jogosultságot állapít meg és gondoskodik a támogatás folyósításáról.

V. Fejezet

Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

24. §

(1) Az aljegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg egy évre a Gyvt. 19-20. §-aiban, valamint a Gyvhr.-ben meghatározott szabályok alapján.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: Hottó Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 9/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokrólszóló 11/2008.(XII. 31.) önkormányzati rendelete.

Hottó, 2014. január 20.

Vincze Ferenc Takács Árpádné

polgármester jegyző

Záradék:

A rendelet 2014. január 27-én kihirdetésre került.

Takács Árpádné

jegyző

1. melléklet

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

Jövedelem típusa	A kérelmező	A kérelmezővel közös háztartásban élő		Összesen
	A kérelmező	házastárs (élettárs)	egyéb rokon	Összesen
	nettó jövedelme (Ft/hó)
Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyból származó jövedelem
Társas vagy egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és önálló tevékenységből származó jövedelem
Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem
Táppénz és gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES, GYVT, családi pótlék, gyermektartásdíj)
Nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj; árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék)
Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás, ápolási díj, adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás)
Egyéb jövedelem (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozási díj, végkielégítés, életjáradékból, föld és egyéb ingatlan bérbeadásából származó jövedelem)
Jövedelem összesen:
Az összes jövedelmet csökkentő tényezők (gyermektartásdíj, egyéb rokontartás címén fizetett tartásdíj)
ÖSSZES NETTÓ JÖVEDELEM
EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM

A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

___________________, 20____, ______________hó ____nap

_________________________

Kérelmező aláírása

2. melléklet

VAGYONNYILATKOZAT

I. Ingatlanok

Megnevezés		1.	2.	3.
Ingatlantulajdon fajtája*
Címe
Alapterülete (m²)
Tulajdoni hányada
Szerzési ideje (év)
Becsült forgalmi értéke (Ft)
Haszonélvezeti vagy özvegyi joggal terhelt		igen nem	igen nem	igen nem
	*Ingatlantulajdon fajtái:	lakástulajdon, lakótelek-tulajdon, üdülőtulajdon, üdülőtelek-tulajdon, egyéb nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.) termőföldtulajdon, vagy az ingatlantulajdonfajták használata.

II. Járművek

Megnevezés	1.	2.	3.
Fajtája	személygépkocsi tehergépkocsi	személygépkocsi tehergépkocsi	személygépkocsi tehergépkocsi
Típusa
Rendszáma
Évjárata
Szerzés ideje (év)
Becsült forgalmi értéke (Ft)
Hitellel vásárolt	igen nem	igen nem	igen nem

III. Összes vagyontárgy

Megnevezés	Ingatlan	Jármű	Összesen
Családi vagyon forgalmi értéke (Ft)
Egy főre jutó forgalmi érték (Ft)

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

____________________, 20____, ______________hó ____nap

_________________________

kérelmező aláírása

3. melléklet / 1. oldal

K é r e l e m

ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY megállapítására

I. SZEMÉLYI ADATOK

Megnevezés	Kérelmező	házastárs (élettárs)
Neve (születési név is)
Anyja neve
Születési hely, év, hó, nap
Családi állapota
Lakóhelye
Tartózkodási helye
Hajléktalan személy esetén a folyósítás helye
TAJ száma
Telefonszáma (nem kötelező megadni)
Bankszámlaszám (ha a folyósítást bankszámlára kéri)
Folyószámla-vezető pénzintézet

II. A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

Név	Születési hely, év, hó, nap	Családi kapcsolat	Foglalkozás	TAJ
1.
2.
3.
4.
5.

Az önkormányzati segély megállapítását (egyidejűleg csak egy jelölhető meg)

£ átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére

£ eseti gyógyszerkiadás mérséklésére

£ a családban nevelkedő gyermekre tekintettel a család létfenntartási vagy rendkívüli élethelyzetbe kerülése okán

£ elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra kérem.

3. melléklet / 2. oldal

III. A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

N y i l a t k o z a t a segélyezés indokoltságáról:

A kérelemhez mellékelni kell: a többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait

Ha elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való kérelemhez:

Az elhalt személy neve (születési név is)
Születési helye, ideje és anyja neve
Haláleset helye és ideje
Az eltemettetésről gondoskodó személy hozzátartozói minősége
A temetési számla összege
A kérelemhez mellékelni kell:	- a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla e r e d e t i példányát,
	- ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kérik, az elhunyt személy h a l o t t i a n y a k ö n y v i kivonatát.

Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani.

Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

H o z z á j á r u l o k a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

____________________, 20_____év _______________hó ______nap

__________________________

kérelmező aláírása

4. melléklet

K é r e l e m

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI SEGÉLY

megállapítására