Hottó Község Önkormányzat Képviselő-testületének
7/2005. (VIII.10.) önkormányzati rendelete
Hottó község Helyi Építési Szabályzatáról
egységes szerkezetben az 5/2008. (VI.04.) önkormányzati rendelet, a 2/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet, a 10/2011. (IX.09.) önkormányzati rendelet, valamint a 3/2013. (IV.10.) önkormányzati rendelet módosításaival)
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.§
(1) A jelen szabályzat hatálya Hottó község teljes igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) A Vámosi & Tsa Építész Iroda Bt. által 0183303 munkaszám alatt készített R-02/1-2, R-02/a., R-03, R-03/a sz. tervek jelen rendelet mellékletét képezik.
2.§
(1) A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
- belterületi határ, beépítésre szánt terület határa
- szabályozási vonal
- a területegységeket elválasztó vonal
- a területi jellemzők (szintterület-sűrűség, legkisebb zöldfelület (%), közművesítettség mértéke és zajvédelmi besorolás)
- az övezeti határ és – jellemzők
- építési hely meghatározására vonatkozó elemek:
- kijelölt oldalhatár, melyhez oldalhatáron álló beépítés esetén az építi hely csatlakozik
- építési vonal
- építési hely határvonalai (elő-, oldal- és hátsókert értéke)
- a védőtávolságokat
- felszíni vízrendezés szükséges
(2) Irányadónak kell tekinteni:
- az irányadó értékhatárt
- a telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet
- az övezeti határ telekalakítási terv alapján kismértékben (max 15 m) módosítható
(3) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény) és az OTÉK (253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet) előírásai szerint kell eljárni.
(4) A bruttó szintterület számítása a szabályozási terv alkalmazásakor: az épületek terepszint felett kialakított szintjei hasznos alapterületének összege, melyből levonható lakásonként, illetve vendégszoba-egységenként terepszint felett kialakított 1-1 db gépjárműtároló területe. A tetőtéri helyiségeknél az 1,90 m meghaladó belmagasságú területet kell számításba venni. A lépcsőkarok és közbenső pihenők alapterületét csak egyszer (a legalsó szinten) kell figyelembe venni.
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
3.§
A terv területének besorolása építési szempontból
a.) beépítésre szánt területek:
- lakóterület
ezen belül falusias lakóterület
- vegyes-
ezen belül kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (mezőgazdasági major)
- különleges terület
ezen belül sport célú-,
temető célú-
b.) beépítésre nem szánt területek:
- közlekedési és közműelhelyezési terület
- zöldterület (közpark)
- mezőgazdasági terület
ezen belül általános mezőgazdasági terület
kertes mezőgazdasági terület
- erdő terület
ezen belül gazdasági erdő
- egyéb
ezen belül vízgazdálkodási terület
LAKÓTERÜLET
4.§
(1) A lakóterület Lf jelű falusias lakóterület, mely legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 9,0 építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lakófunkciót nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- lakóépület
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, amennyiben az övezeti előírások megengedik
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- szálláshely szolgáltató épület
- kézműipari építmény
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- sportlétesítmény
- mellék funkciójú épület csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírások lehetővé teszik.
(3) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 05.
(4) A legkisebb zöldfelület 40 %. (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó kis és tartandó fenn.)
(5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) A légszennyezettségi zónára, illetve a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 14. § tartalmazza.
(7) Az Lf O 30
1 3,0-5,5 1000 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2 (minimális szélesség 16 m /közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek/ illetve 20 m /kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek/, minimális mélység 30 m)
Beépíthetőnek kell tekinteni kialakult állapotban azt a meglévő telket, melynek területe min:600 m2 (minimális szélesség 14 m, minimális mélység 25 m).
Az építési hely közterület felőli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m.
Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.
(8) Az Lf O 30
2 3,0-5,5 800 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek terület 800 m2 (minimális szélesség 16 m /közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek/ illetve 20 m /kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek/, minimális mélység 30 m.
Az építési hely közterület felőli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m.
Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.
(9) Az Lf Sz 30
3 3,0-5,5 1000 jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2 (minimális szélesség 18 m, minimális mélység 40 m).
Az építési hely közterület felőli határvonala, az előkert mértéke 5,0 m. Az oldalkert minimum 3,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m.
Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.
(10) Az Lf Sz 30
4 3,0-5,5 1000 jelű övezetben az előző bekezdés előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel , hogy a terület tényleges közművesítettségű.
(11) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
VEGYES TERÜLET
5.§
(1) A Vk jelű központi vegyes terület ellátó és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:
- igazgatási, egyéb irodaépület
- sportlétesítmény
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- idegenforgalmi szállásépület
- kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épület
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és személyzet számára szolgáló lakások
- egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény.
(3) Vk jelű központi vegyes övezet a fenti építmények elhelyezésére szolgál.
(4) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 1,0.
(5) A legkisebb zöldfelület 30 %, illetve a beépítetlen terület 50 %-a, mely zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.
(6) A légszennyezettségi zónára, illetve a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 14. § tartalmazza.
(7) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 9. § szerint.
(8) A Vk Sz 40
3,0-7,5 1000 jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 7,5 m
építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 40 %-os beépítettséggel, a kialakí- tandó legkisebb telek területe 1000 m2. Az előkert, oldalkert, hátsókert a szabályozási terv szerint.
(9) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
GAZDASÁGI TERÜLET
6.§
(1) A gazdasági terület Gksz jelű területbe tartozik.
(2) A Gksz jelű terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területe, melyen elhelyezhető:
- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- igazgatási, egyéb irodaépület
- üzemanyagtöltő
- sportlétesítmény
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:
- egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- mezőgazdasági állattartó major az ÁNTSZ egyedi engedélye alapján
(4) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 1,0.
(5) A legkisebb zöldfelület 30 %. (A telek területének legalább 30 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
(6) A légszennyezettségi zónára ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 14. § tartalmazza.
(7) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 9.§ szerint.
(8) A Gksz SZ 40
3,0-10,5 2000 jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 10,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 40 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 2000 m2 /minimális szélesség 20, minimális mélység 50/. Az előkert a terv szerint.
(9)Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani.
KÜLÖNLEGES TERÜLET
7.§
(1) A Ksp jelű sport célú különleges terület nagy kiterjedésű sportolási célú területek és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A sport célú különleges területen elhelyezhető:
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- szálláshely szolgáltató épület
- szociális épület
- sportlétesítmény
(3) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 0,1.
(4) A legkisebb zöldfelület 80 %. (A telek területének legalább 80 %-a zöldfelületenként alakítandó kis és tartandó fenn.)
(5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 9.§ szerint.
(6) A légszennyezettségi zónára illetve a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 14.§ tartalmazza.
(7) A Ksp jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m. legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2.
(8) A Kt jelű temető célú különleges terület kizárólag temetési célú terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(9) Az OTÉK szerinti parkolási igény legfeljebb 500 m-en belül közparkolóban biztosítható. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
7/A.§
(1) A Kk jelű beépítésre nem szánt különleges fásított közkert rendeltetésszerű övezet, mely közösségi, kulturális és vendéglátó épületek elhelyezésére szolgáló, meghatározóan növényzettel fedett terület.
(2) A legkisebb zöldterület mértéke: 80 %.
(3) A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni a 9.§ szerint.
(4) Az övezet területén szabadon álló építési módban legfeljebb 6 méter építménymagasságú épületek helyezhetők el legfeljebb 5 %-os beépítettséggel. A kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2.
(5) A területen elhelyezhető építmény padlószintje legalább 171 mBf, pinceszint nem létesíthető.
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK
8.§
(1) Az általános (egyéb) közlekedési területen – a műszaki létesítményeken túl – egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők.
(2) Az országos mellékút védőtávolsága 50-50 m.
(3) Az országos mellékutak szabályozási szélessége 22,0 m.
(4) A helyi gyűjtőutak szabályozási szélessége 10,0-16,0 m.
(5) A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 12,0-16,0 m. A vegyes forgalmú kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,0 m és 10,0 m.
(6) Az önálló gyalog utak szabályozási szélessége 4,0 m.
(7) Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is.
(8) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(9) Az utak besorolását az R-05 terv és a csatolt táblázat tartalmazza.
KÖZMŰVEK
9.§
(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamit a megfelelő ágazati előírásokat és az MSz 7487 szabványt kell figyelembe venni.
(2) A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományok közműfektetéssel kell megvalósítani.
(3) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos felhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonal felfektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni.
(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelembe kell lenni.
(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(6) A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
- vízellátás
- szennyvízelvezetés
- vezetékes gázellátás
- csapadékvíz-elvezetés
- villamos-energiaellátás
- távközlés
számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.
(7) Ahol a terv teljes közművesítést ír elő, ott közüzemi energiaszolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő), közüzemi ivóvíz szolgáltatást, közüzemi szennyvíz-elvezetést, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést kell biztosítani.
Az építési engedély feltétele a közmű beruházók, üzemeltetők, illetve szolgáltatók nyilatkozata arról, hogy a közművek a használatbavétel időpontjára, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 1 éven belül üzemelnek. A közművek megléte a használatbavétel feltétele.
(8) A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat (jelenleg 203/2001. (X.26.) Kormány rendelet) kielégítő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt az előtisztításról gondoskodni kell.
(9) A gáz létesítmények biztonsági övezetét az MSz 7048 sz. szabvány, illetve a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet szerint kell biztosítani.
(10)A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSz 151/1-86, MSz 13207/1-81, 11/1984. (VIII.22.) IpM rendelet) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték 20 kV-os (belterület): 2,5-2,5 m, Kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0-1,0 m, Földben elhelyezett vezeték 35 kV-ig: 1,0-1,0 m. A védőtávolságon belül csak rendeletben meghatározott építmény elhelyezése engedélyezhető.
ZÖLDTERÜLET
10.§
A Z jelű közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani. A közpark területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb) helyezhető el, épület nem létesíthető.
ERDŐTERÜLET
11.§
(1) Az Eg jelű erdő gazdasági erdő rendeltetésű terület. A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el, csak a gazdálkodással összefüggő építmény létesíthető.
(2) Az erdő területek művelési ágának megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, a természetvédelmi hatóság tájvédelmi szakhatóságként kerül bevonásra.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
12.§
(1) Az Má és Mk jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A területen
- a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
- a 720-1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, a gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló 1 db gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
- Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(3) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2 egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
A mezőgazdasági területen egyházi épület is elhelyezhető, az építménymagasság legfeljebb 6,00 m lehet.
(4) A gyep és nádas területek művelési ágának megváltoztatása csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélyével lehetséges.
EGYÉB TERÜLET
13.§
(1) A V jelű vízgazdálkodási egyéb terület a Hottói-, Szentmihályfai patak medre és partja.
(2) A területen csak vízkárelhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A patakok védőtávolsága külterületen 50 m, ezen belül csak vizek működtetésével kapcsolatos építmények helyezhetők el.
KÖRNYEZETVÉDELEM, VÉDŐTÁVOLSÁGOK, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
14.§
(1) A 4/2002.(X.07.) KVVM rendelet szerint az igazgatási terület 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szénmonoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhatja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között lehet.
(2) Légszennyező forrás létesítése esetén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól /47/2004.(III.18.) Kormány rendelet/.
(3) A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket.
(4) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet állapítja meg. A rendelet 1.§-a szerint a határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezésektől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.
A gazdasági területeken (kereskedelmi, szolgáltató és ipari) a rendelet mellékleteinek 4. sorában található „Gazdasági terület és különleges terület” kategóriához tartozó határértékeket kell teljesíteni:
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
dB
nappal éjjel
6-22 óra 22-6 óra
Üzemi létesítményekből származó zaj: 60 50
A belterület lakóterületein az együttes rendelet mellékleteinek 2. sorában meghatározott „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” kategóriának megfelelő zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
dB
nappal éjjel
6-22 óra 22-6 óra
Üzemi létesítményekből származó zaj: 50 40
Az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. számú melléklete szerint kell teljesíteni.
(5) Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól.
(6) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak az abban az esetben üzemeltethető, illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendeletben és jelen rendeletben megadott vonatkozó határértékeket nem haladja meg.
(7) A területen folytatott tevékenység talajszennyezést nem okozhat, az ide vonatkozó ágazati szabványok betartandók.
(8) A vízfolyásokban növényvédő szer, szerves- és műtrágya, homok és hordalék bejutását meg kell akadályozni.
(9) A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell elszállítani.
(10) A tervezési területen belül az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni.
(11) Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő.
(12) Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállítatni. A kistestű állatok egyedi elföldelése megengedett.
(13) Az országos mellékút külterületi jellegű szakaszainak védőtávolsága 50 m, melyen belül épület nem helyezhető el, építmények csak a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetők el.
(14) A termőföld védelmére vonatkozóan az 1994. évi LV. tv. előírásait kell betartani.
(15) Ásványi nyersanyag – az 1194. évi LV. tv. 3.§ e) bekezdésében meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra ill. a nem a kitermeléssel érintett deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul értékesül.
(16) A kivitelezésekhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelő helyről (bányából) kell beszerezni.
(17) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építési munkák engedélyezési eljárásába a Bányatörvény (1993. évi XLVIII. tv.) 46.§ (1) bek.) alapján a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőréteg található és a tárolótér nem szerves része föld felszín feletti építménynek.
(18) A temető védőtávolsága 30 m, melyen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
(19) A nagyüzemi állattartó major védőtávolsága 230 m, melyen belül lakóépület nem helyezhető el.
(20) A vízgazdálkodási – mederkezelési, karbantartási – szakfeladatok elvégzéséhez:
a) a község területén lévő patakok és mellékágai mentén a partvonaltól számított 3 méter szélességű parti sávot biztosítani kell,
b) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületenként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK
15.§
(1) A terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani lombos fákkal kertészeti terv alapján. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
(2) A tervezett közparkokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(3) A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként hasznosítani.
(4) A területen agresszív pollentermelő növényeket (pl.: kanadai nyárfa) ültetni tilos.
(5) A terven jelölt helyi természeti, táji és művi értékek védelméről külön helyi rendeletben kell gondoskodni.
(6) Az ökológiai folyosó területén közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell engedélyezni.
(7) Az ökológia folyosó területén a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.
(8) Az ökológiai folyosó területén új külszíni művelési bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető.
TŰZVÉDELEM
16.§
(1) Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36.§-a, illetve a Tűzvédelmi Hatóság esetenként egyedileg határozza meg.
(2) A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.
(3) A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra legfeljebb 200 m távolságban földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni.
KÖZTERÜLETEK
17.§
(1) Közterületen csak jelen szabályzat 8. és 9.§-a szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Az építmények közterületen való elhelyezésének, valamint közterülethez való kapcsolatának szabályait az OTÉK 39-40.§-a határozza meg.
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
18.§
(1) A településen lévő országos védettségű (ismert régészeti lelőhely) létesítményeket a terven feltüntettük.
(2) A régészeti örökség védelme érdekében a régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenységet csak a Köv tv. előírásai szerint lehet végezni. Ilyen esetekben a KÖH szakhatóságként jár el.
(3) A régészeti lelőhelyeken a telekalakítás során a KÖH szakhatóságként jár el.
(4) Ismert és nyilvántartott lelőhelyek területén végzett földmunka, építkezés, földmunkával járó beruházás esetén – minden esetben – „megelőző régészeti feltárást” kell végezni (2001. évi LXIV. tv. 22.§), melynek költségei minden esetben a beruházót, az építtetőt terhelik (2001. évi LXIV. tv. 19.§ (3)/. „Mentő feltárást” a csak előre nem ismert, váratlanul előkerülő, újabb lelőhelyek esetén kell elvégezni, melyek költségeit a feltárást végző intézmény, múzeum magára vállalja.
(5) Ismert régészeti lelőhelyek:
R1 Hottó-Bödei műút mellett a 2.sz. kilométer kőnél, Árpád kortól a törökkor végéig, telep, hrsz: 0105/2, 099, 098
R2 Hottó-Ihászdomb ősállatcsontok, hrsz: 015/1.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19.§
Az alaprendelet 2005. augusztus 10. napján lép hatályba. A rendelet 12.§ (3) bekezdése 2008. június 04. napján, a 7/A.§, a 14.§ (20) bekezdése és a 15.§ (6)-(8) bekezdése 2013. április 10. napján lép hatályba.
Hottó, 2013. április 03.
Vincze Ferenc Takács Árpádné
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2013. április 10. napján
Takács Árpádné
jegyző
Hottó Község Önkormányzat Képviselő-testületének
3/2013. (IV.10.) önkormányzati rendelete
Hottó község Helyi Építési Szabályzatáról
szóló 7/2005. (VIII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hottó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott, a község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló többször módosított 7/2005. (VIII.10.) számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja.
1.§
E rendelet módosítja Hottó község területén belül – ÉK-en a Kossuth L. utca, a 7405 sz. országos mellékút, ÉNy-on és DNy-on a belterülethatár, DK-en pedig a 064 hrsz-ú út, illetve a 063 hrsz-ú terület K-i telekhatára által közrezárt területen a – 2/2011. (II.25.) önkormányzati rendelettel módosított 7/2005. (VIII.10.) önkormányzati rendelettel megállapított szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot (továbbiakban: HÉSZ). E rendelet melléklete a módosítással érintett területre vonatkozó R-02/2/M/2013. számú szabályozási terv.
2.§
A helyi építési szabályzat különleges területekkel foglalkozó 7.§-a kiegészül az alábbiakkal:
7/A.§
(1) A Kk jelű beépítésre nem szánt különleges fásított közkert rendeltetésű övezet, mely közösségi kulturális és vendéglátó épületek elhelyezésére szolgáló, meghatározóan növényzettel fedett terület.
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke: 80 %.
(3) A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni a 9.§ szerint.
(4) Az övezet területén szabadon álló építési módban legfeljebb 6 méter építménymagasságú épületek helyezhetők el legfeljebb 5 %-os beépítettséggel. A kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2.
(5) A területen elhelyezhető építmény padlószintje legalább 171 mBf, pinceszint nem létesíthető.
3.§
A helyi építési szabályzat környezetvédelem, védőtávolságok, tilalmak és korlátozások című 14.§-a kiegészül az alábbiakkal:
14.§
KÖRNYZETVÉDELEM, VÉDŐTÁVOLSÁGOK, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
(20) A vízgazdálkodási – mederkezelési, karbantartási – szakfeladat elvégzéséhez:
a) a község területén lévő patakok és mellékágai mentén a partvonaltól számított 3 méter szélességű parti sávot biztosítani kell,
b) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
4.§
A helyi építési szabályzat táj- és természetvédelem, környezeti értékek című 15.§-a kiegészül az alábbiakkal:
15.§
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK
(1) A terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani lombos fákkal kertészeti terv alapján. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
(2) A tervezett közparkokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(3) A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként hasznosítani.
(4) A területen agresszív pollentermelő növényeket (pl.: kanadai nyárfa) ültetni tilos.
(5) A terven jelölt helyi természeti, táji és művi értékek védelméről külön helyi rendeletben kell gondoskodni.
(6) Az ökológiai folyosó területén közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
(7) Az ökológiai folyosó területén a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.
(8) az ökológai folyosó területén új külszíni művelési bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelési ágú bányatelek nem bővíthető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
5.§
(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervvel együtt értelmezhető és használandó.
(2) E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
Hottó, 2013. április 03.
Vincze Ferenc Takács Árpádné
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2013. április 10. napján
Takács Árpádné
jegyző