Tartalomjegyzék

Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
6/2011. (IV. 28.) számú rendelete a közterületek használatáról.

Hottó Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 54. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. tv., a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet, valamint a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X.16.) IRM rendelet előírásaira,  az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja, hogy Hottó Község közigazgatási területén az épített környezet fenntartása és értékeinek védelme érdekében meghatározza a közterületek használatának szabályait, a közterület-használati szerződésekre, valamint a közterület-használati díjakra vonatkozó rendelkezéseket.
2. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya  kiterjed Hottó község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl.  közút,  járda,  tér)  nyilvántartott  belterületi  földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek a tulajdonos által közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) Rendelkezései minden természetes- és jogi  személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.
3. §
Értelmező rendelkezések
A rendelet alkalmazása során:
közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (pl. közút, járda, tér, közpark), továbbá az egyéb ingatlanok, építmények közhasználatra átadott része (pl. épületárkád alatti járda vagy útszakasz, alul- és felüljáró);
közhasználatra átadott rész: az épület vagy ingatlan olyan területe, amelyet a lakosság korlátozás nélkül szabadon használ vagy használhat. A terület a tényleges használattal válik közterületté;
közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), sportolás, a közművek elhelyezése;
közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló terület;
járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; e rendelet alkalmazásában a gyalogút járdának tekintendő;
gépjármű: az olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott;
jármű közterületi tárolása: a járművel a folyamatos fel- és lerakodás, az okmánykezelés, valamint átmenő forgalomnál a szálláshely parkolójában a járművezető pihenőideje alatti tartózkodást meghaladó időtartamú egy helyben maradás, a közforgalom számára nyitva álló helyen;
reklám: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, tevékenység, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely vállalkozás, intézmény, személy tevékenységét népszerűsíti;
jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is;
szabálytalan megállás és várakozás: a járműnek a közúti közlekedési szabályokat sértő, valamint a közterület rendeltetésére vagy a használatára vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő elhelyezése;
üzemben tartó: a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartója - kivéve, ha az üzemben tartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét igazolja - , vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett üzemben tartója;
közúti közlekedésre alkalmatlan (üzemképtelen jármű): az a jármű, amely nem felel meg a KRESZ 5. §. (1) bekezdésében foglalt előírásoknak, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott jármű, vagy műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült;
4. §
Közterület-használatának szabályai
A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül, jogszabályok keretei között bárki díjmentesen használhatja. 
A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza. 
A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – közterület-használati szerződés alapján, jelen rendeletben megállapított díj fizetése ellenében történhet. 
Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:
a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére;
mobil elárusító-fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére;
a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére;
önálló hirdető berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére;
építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére;
alkalmi és mozgóárusításra;
kiállítás, alkalmi vásár céljára;
vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra;
üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására;
teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására;
Nem kell közterület-használati szerződést kötni a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez:
önkormányzati vagy állami szervezésű kulturális és szórakoztató rendezvény tartásához;
az önkormányzattal megkötött külön megállapodás alapján a reklámgazda üzemeltetésében lévő hirdetőberendezésekre (az elhelyezésre külön szerződést kell kötni);
a közterületbe 10 cm-en túl benyúló hirdetőberendezés elhelyezéséhez, ha azok közterületbe benyúló felülete az 1 m2-t nem haladja meg;
a közterületen a saját házikertben, kiskertben termesztett, nem kereskedelmi mennyiségű zöldség és gyümölcs, valamint virág árusításához a következő feltételek együttes fennállása esetén, ha az árusítás:
- zöldség és gyümölcs érésének, betakarításának időszakában,
- 1 m2-nél nem nagyobb terület elfoglalásával,
- gyalogos- és járműforgalom zavarása nélkül,
- a közegészségügyi, környezetvédelmi követelmények betartásával történik. 
a közút, járda építéséhez, javításához, fenntartásához szükséges mértékben;
az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárításához szükséges mértékben;
rendészeti szervek, mentő, tűzoltóság létesítményei elhelyezéséhez, illetve a tevékenységükhöz szükséges mértékben;
a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez, kivéve a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését;
a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza;
az Önkormányzat által meghirdetett lomtalanítási akciók ideje alatt az elszállítható hulladékok tárolására
Nem adható közterület-használati hozzájárulás
közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával; műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával;
b) tűz- és robbanásveszélyes  tevékenység gyakorlására (az eseti rendezvények kivételével) szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára;
c)  teher- és áruszállításra szolgáló  gépjármű,  mezőgazdasági  vontató,  vontató munkagép,  pótkocsi, 12 főnél  nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására;
d) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére;
e) háztartási- és ipari hulladék, építési törmelék és veszélyes anyag tárolására.
5. §
Közterület-használati kérelem és szerződés
A közterület-használati szerződés megkötését kérelem benyújtásával az kezdeményezheti, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni, illetve akinek érdekében a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat történik.
A szerződéskötésre irányuló kérelmet az 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Körjegyzőségen, a tevékenység megkezdését legalább 10 nappal megelőzően.
A kérelemhez mellékelni kell:
a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat egyszerű másolatát;
a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek másolatát (jogszabályban megjelölt kereskedelmi és vendéglátó tevékenységhez a jegyző által kiadott működési engedélyt, élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi és vendéglátó tevékenység gyakorlásához az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi intézetének, illetve a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak az engedélyét;
az érintett közterület tulajdonosának vagy kezelőjének írásos hozzájárulását (pl. közútkezelő);
mutatványos tevékenység esetén jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát;
Amennyiben a közterület-használat egyéb hatósági engedélyekhez kötött, ezek megszerzése alól a közterület- használati hozzájárulás nem mentesíti a közterület használóját, illetőleg bérlőjét.
6. §
A 6 hónapot meg nem haladó közterület-használathoz hozzájárulás, illetőleg a bérleti szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik. Ezt meghaladó időtartalomra a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
Közterület-használat bérleti szerződés időtartalma nem lehet hosszabb 1 évnél.
Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati hozzájárulást csak idényjelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.
A közterület-használat befejezésével a közterület használója illetve bérlője köteles saját költségén az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha előzetesen várható közterületek nagyobb igénybevétele, akkor a polgármester dönthet 100.000-ig terjedő letét kéréséről, amelyet az igénylő visszakap, amennyiben helyreállította az eredeti állapotot, egyéb esetben ebből történik a rekonstrukció biztosítása.
A közterület-használati szerződést a polgármester köti meg.
A közterület-használati szerződés mintát a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
A közterület-használati szerződés megkötése során figyelembe kell venni a településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket, valamint a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglaltakat.
A közterület-használati szerződés a használatba adó és a használatba vevő aláírásával egyidejűleg jön létre.
A közterület-használati szerződés a lejárta előtt legalább 30 nappal korábban, az 5-6. §-ban foglaltak szerint, újabb kérelem benyújtása alapján meghosszabbítható.
A közterületi szerződés másra át nem ruházható. Nem minősül átruházásnak, ha a szerződésben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi.
A közterület-használati szerződés eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni.
7. §
A közterület-használati szerződés megkötését vagy megtagadását közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) a közreműködő szakhatóságokkal,
c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel,
d) a köztisztaság és településtisztaság biztosításában közreműködő szakvállalkozókkal,
8. §
A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja
A közterület bérlője a közterület-használatáért bérleti díjat köteles fizetni. A közterület- használati díjakat a 1. számú melléklet tartalmazza.
A közterület bérlője a bérleti díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen  lévő létesítmény  tényleges  üzemeltetésére tekintet nélkül  köteles megfizetni.
A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásai szerint  kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése  esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.
9. §
Ha a használatba vevő önhibáján kívül zavarva van a közterület-használatban, jogosult – a zavarás időtartamától függően – a közterület-használati díj legfeljebb 50%-ig terjedő időarányos mérséklésérét kérelmezheti.
A közterület-használati díjat havi részletekben kell megfizetni.
A használatba vevő köteles a közterület-használati szerződésben megállapított díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat a tárgyidőszakot követő hónap 5. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára befizetni.
Amennyiben a használatba vevő a díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a használatba adó jogosult a Ptk-ban megállapított mértékű késedelmi kamat felszámítására.
A közterület-használati szerződést bármelyik fél felmondhatja, a Ptk. 321. §-a alapján. Ha a felek a szerződésben ettől eltérően nem állapodnak meg, a felmondási idő 30 nap.
10. §
Közterület-használati díj kedvezményei
A polgármester a közterület-használati díj megfizetése alól a következő esetekben adhat részben vagy egészben mentességet.
a) jótékony és közcélú rendezvény esetében;
b) választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésével kapcsolatban.
Azok a természetes- és jogi személyek, amelyek egy évet meghaladóan az Önkormányzat közigazgatási területén bejegyzett telephellyel rendelkeznek vagy ide fizetik a 3500 kg-ot meghaladó gépjárműre kirótt helyi gépjárműadót, azok 30% kedvezményben részesülnek.
11. §
A közterület-használati hozzájárulás visszavonása
A közterület- használati hozzájárulást vissza kell vonni, ha a közterületet a, bérleti szerződésben foglaltaktól eltérő célra vagy módon használják, vagy a díjfizetési kötelezettségnek felszólítás ellenére sem tesznek eleget. Erről a közterület használóját írásban értesíteni kell.
12. §
Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.
Az Önkormányzat - az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással  eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.
Az elszállításról az ismert tulajdonost (üzemben tartót) a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíteni kell, és fel kell szólítani, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse, valamint a járművet vegye át, továbbá tájékoztatni kell a jármű értékesítésének lehetőségéről. A felszólítást, az értesítést követő tizenöt napos határidő eredménytelen elteltét követő három napon belül meg kell ismételni.
Ha a forgalmi rendszámmal nem rendelkező jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapításához a jármű egyedi azonosító jelének ismerete szükséges, akkor az elszállítást követő munkanapon, jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni.
A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével felmerülő költségek térítéseként értékét (együtt: költség) köteles megfizetni.
A költség megfizetésére a jármű átvételekor a tároló helyen is sor kerülhet. A befizetés tényét átutalási feladóvevénnyel, vagy banki átutalást igazoló okirattal lehet bizonyítani. A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű birtokba vételét átvételi elismervényen igazolja.
13. §
Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei
A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályszerűségét és a közterület-használati szerződés meglétét a körjegyzőség alkalmazottja a község közigazgatási területén folyamatosan ellenőrzi.
Amennyiben a település bármely lakosa, képviselője és a mezőőre jogszerűtlennek tűnő tevékenységet észlel, azt jelentheti a polgármesternek vagy a körjegyzőségen szóban és írásban. Ezek után a kérdéses tevékenységet ellenőrizni kell.
A közterület, közterület- használati hozzájáruláshoz kötött, de azzal nem rendelkező vagy attól eltérő használata esetén a használót a polgármester határidő tűzésével felhívja a közterület használat megszüntetésére, (vagy közterület- használati hozzájárulás beszerzésére) és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.
Jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén a közterület használó az alapdíjon felül még pótdíjat köteles fizetni, amelynek mértéke az alapdíj 30%-a.
A pótdíjat a jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat megállapításának napjától az eredeti állapot visszaállításának napjáig köteles a közterület-használó megfizetni. Az eredeti állapot helyreállítását a közterület-használó jegyzőkönyvvel igazolja.
Szabálysértést követ el, és a törvényben meghatározott pénzbírsággal sújtható az, aki a fenti rendelkezés valamelyikét megszegi.
A szabálysértés tetten ért elkövetőjét ötezertől tízezer forintig terjedô helyszíni bírsággal sújtható.
14. §
Záró rendelkezések
A rendelet 2011. május 01. napján lép hatályba.
Hottó, 2011. április 27.
             Vincze Ferenc                                                                 Fazekas István
              polgármester                                                                      körjegyző 
Kihirdetve: 2011. április 28. napján.
                                                                                                       Fazekas István
                                                                                                             körjegyző